Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Kumorovitz L. Bernát: A budai várkápolna és a Szent Zsigmond-prépostság történetéhez = Zur Geschichte der königlichen Burgkapelle und des St. Sigismund-Kollegiatstiftes zu Buda 109-151

oklevelek (és más korabeli források) ebben az időben váltakozva (egyéb jelzőket is ragasztva hozzá) hol Szent Zsigmond-, hol pedig Szűz Mária-, vagy egyidejűleg vagylagosan Szűz Mária-, illetve Szent Zsigmondegyháznak (káptalannak) mondják. Bonfini szerint például az 1464-ben elhunyt királynét, Katalint a Szent Zsigmond-templomban temették el.

166 1471. jún. 10-én Mátyás király a budavári — új — Szűz Mária-egyház kanonokjairól és prépostjáról,

167 1474. márc. 13-án pedig a Szűz Mária tiszteletére alapított társasegyházról (káptalanról) emlékezik meg;

168 1484. márc. 7-én Bártfa város jegyzője a Szent Zsigmond-templomnál várakozik a királyra;

169 1505. szept. i-i bullájában II. Gyula pápa a Szűz Mária-, illetve Szent Zsigmond-egyház,

170 1506-ban pedig az új Szűz Mária-, illetve Szent Zsigmond-egyház prépostjáról,

171

1506-ban II. Ulászló csak Szűz Mária-,

172 1511-ben Ráskai Balázs tárnokmester, 1513-ban pedig a király csak Szent Zsigmond-egyházról ír,

173 végül a két titulus mellett Buda város tanácsa 1511-ben a Mátyás király 1471-i és II. Gyula pápa 1506-i jelzőjét felújítva az új Szűz Mária-, illetve Szent Zsigmond-,

174 Szentgyörgyi Péter országbíró pedig 1515-ben egy további megkülönböztetéssel is szolgálva, a kisebb Szűz Mária-, illetve Szent Zsigmondegyház mellett álló kanonoki házról emlékezik meg. A XVI. század elején, úgy látszik, az „új Mária-egyház" cím mellett kezdenek megállapodni, mert 1503-ban prépostja és káptalanja mint az ,,ecclesie nőve beaté Marie virginis de castro Budensi" tagjai állítanak ki egy oklevelet, Buda város tanácsa pedig, mint korábban, most is ehhez kapcsolja a vagylagos („sancti Sigismundi") címet.

175 A török hódoltság utáni időben a források már csak mint Szent Zsigmond-egyházról beszélnek róla, eredeti és elsődleges titulusa tehát 150 esztendő alatt végleg a feledés homályába merült.

176 Ezek az adataink védszent-cseréjén kívül arra is rávilágítanak, hogy teljes prépostsággá

177 fejlesztése a királyi kápolnaszervezetből történt kiválása után, a XV. század második felében fejeződik be. Ezóta van (külön lakó

178

) prépostja, ezóta nevezik következetesen társaskáptalannak, tagjait pedig kanonokoknak, kik az úgynevezett kanonoki házban laknak, s tőle kapta nevét a hozzá vezető utca és az előtte levő tér.

179 Azonban azt is elmondhatjuk róla, hogy ez alatt az idő alatt árnyékában tartotta a nála régibb, de vele párhuzamosan működő királyi udvari kápolnát. 1541 után a törökök ezt is dzsámivá alakították (Kücsük dzsámi). * XV. és XVI. századi okleveles adatainkból, továbbá a humanista íróknak erre is kitérő feljegyzéseiből, valamint a Budáról késztilt későbbi térképekből, rajzokból és metszetekből,

180 végül pedig a Vár legutóbb feltárt maradványaiból

181 kielégítő képet vázolhatunk e korszakára vonatkozólag is a királyi várkápolna helyéről, méreteiről, külsejéről, berendezéséről, személyzetéről, szervezetéről és funkciójáról. I. Mátyásig — eddigi tudomásunk szerint — csak néhányszor ad életjelt magáról ez a kápolna: I. Ulászló káplánja, Tamás, 1441. ápr. 9 Tanulmányok Budapest múltjából 129