Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Kumorovitz L. Bernát: A budai várkápolna és a Szent Zsigmond-prépostság történetéhez = Zur Geschichte der königlichen Burgkapelle und des St. Sigismund-Kollegiatstiftes zu Buda 109-151
dedicatiójára s az ünnep nyolcadára. 82 Végül ugyanaznap azért folyamodik, hogy a felszentelésén részt vevő prelátusok is osztogathassanak búcsút. 83 1349. márc. 22-én az általa és fia által a budai várban Szent Márton tiszteletére emelt s rövidesen teljesen elkészülő királyi és királynéi kápolna (capellam regálém et reginalem, quam ... in castro regali Budensi. . . iam fundari fecit et construi faciet ad plenum) részére kér búcsút. 84 Ugyanaznap az általa Hatvanban Szent Márton tiszteletére, Lippán a minoriták részére és Szent Lajos tiszteletére és Esztergomban a Szent Ágoston-rendi remeték részére és Szent Anna tiszteletére építtetett (construi fecit) templomok részére folyamodik búcsúért. 85 Supplicatióinak e sorozata minden kétséget kizáróan igazolja, hogy Erzsébet 1347 é s 1349 között, tehát mindössze két és egynegyed év leforgása alatt hat templom építését fejezte be, s valamennyinek csak akkor kért búcsút, amikor azok már elkészültek, vagy befejezésük rövid idő kérdése volt. Az óbudai prépostság esetében ez az időbeli különbség kb. 9 hónap, a budavári Szent Márton-kápolnánál pedig ennél jóval kisebb lehetett. Mindezek alapján bizonyosra vehetjük, hogy Iyajos király anyjának 1366. jún. 23-i supplicatiója sem előlegezett, hanem a kápolna felépítésével időben szintén egybeeső kérelme volt. Mind a két kérdésre adott feleletünket közvetve támasztja alá V. Ioannes görög császár 1366. évi (diplomáciailag nyilván jól előkészített) budai útja, aki azért látogatta meg a magyar királyt, „hogy általa eszközölje ki az uniót és a Nyugat segítségét a török ellen." A császárt Laczkfi Dénes erdélyi vajda kísérte Nagy Lajos udvarába. „Megérkezése után megindultak a budai várban a tárgyalások." 1366 tavaszán mind a két uralkodó követeket küld a pápához, akik csak július vége felé tértek vissza Avignonból. 86 A tárgyalások (Erzsébet túlbuzgósága, a pápa bizalmatlansága és a görögök makacssága miatt) eredménytelenül végződtek. A császár ,,a budai várban" kezesül hagyván fiát, hazatért. Lajos maga kísérte el vendégét a viddini bánságig. 87 A görög császárnak ez a fél esztendőnél is hosszabb látogatása 88 és „budavári" tárgyalásai megerősítik azt a feltevésünket, hogy Nagy Lajos a saját palotájában helyezte el magas vendégét s azt is, hogy — ha már vallási kérdésekről is folyt a vita — szépséghibát jelentett volna a király budai palotájában egy kápolna hiánya. A császári látogatás időpontja tehát nyomatékot ad egyrészt Lajos építésze részére tett 1365. febr. 4-1 királyi adományának és az anyakirályné 1366. jún. 23-i supplicatiójának, amelyet éppen az unió ügyében a görög császár követével együtt királya nevében Avignonban tárgyaló István nyitrai püspök terjesztett a pápa elé. Ilyen felfogásban ugyanis az adomány egy már elvégzett építészi munka bére, a supplicatio pedig a királyi kápolna építésének komoly dokumentuma. Megjegyezhetjük még, hogy Miklósnak, a királyi titkos pecsét prothonotariusának, 1374 óta titkos kancellárnak 89 és a királyi curiával szomszédos házának az említése arra vall, hogy ebben az időben a Nagy Lajos által épített palotaszárny vagy annak egyik traktusa (mint erre 1365-i és 1366-i adatunk utal 90 ) már valóban készen van, s a király időnként meg 119
