Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Nagy István: II. József reformjai Budán = Die Reformen Josephs II. in Buda (Ofen) 363-402

arculatán. Ezzel kapcsolatban nemcsak arról van szó, hogy Budán II. József speciális, más városokban nem foganatosított intézkedéseket hozott, hanem arról is, hogy az egész országot általában érintő rendelkezések Budán különös hangsúlyt és jelentőséget nyertek. Ezek alapján kell Budán II. József reformjairól külön fejezetben megemlékezni. A továbbiakban ismertetjük azokat az intézkedéseket, amelyek során Buda II. József alattvalóban az ország székhelyévé vált, majd ezzel kapcsolatban azokat a reformokat, melyek a város fejlesztése, rendezése, a városi gazdálkodás körülményeinek megjavítása céljából kerültek napirendre. A kormányhatóságok Budára helyezése A Budán végrehajtott fontosabb reformok sorát 1782-ben a szerzetesrendek feloszlatása nyitotta meg. A tanítással, gyógyítással vagy egyéb közhasznú tevékenységgel nem foglalkozó szerzetesrendek, illetve rendházak feloszlatása nem helyi jellegű, hanem országos érvényű intézkedés volt. Budán különös jelentőséget azért kapott, mert a feloszlatott rendházak vagyonát, ingatlanait II. József egyéb budai reformjai során felhasználta, úgyhogy igen sok intézkedése kapcsolatban van valamelyik budai rendház megszüntetésével. II. József 1782. január 20-án rendelte el az országban a karthauziak, a kamaldoliak, a remeték, a karmeliták, klarisszák, kapucinák, általában a szemlélődő életmódot folytató szerzetesrendek feloszlatását. E rendelet értelmében Budán először 1782. április 10-én a klarisszák rendházát szüntették meg. A többi szerzetesrend feloszlatására fokozatosan a következő években került sor. A budai karmeliták rendháza 1784 októberében, az augusztinusoké 1785 márciusában, a Máriaprovinciához tartozó várbeli ferenceseké pedig 1786-ban oszlott fel. Budán csak a kapucinusok és a kapisztránus ferencesek rendjét hagyták meg, utóbbiaknak azonban rendházukat el kellett hagyniuk.

4 A klarissza rend feloszlatásakor, 1782-ben II. Józsefnek még nem alakult ki határozott elképzelése a szerzetesi vagyon felhasználásáról. A volt rendházak épületeit Budán általában katonai célokra akarta fordítani, hogy felhasználásukkal a lakosság katonai beszállásolási terhein könnyítsen. A következő esztendőben azonban a császár újabb, nagy horderejű rendelkezése folytán, amely az első, de a döntő lépés volt Buda fővárossá emelésével kapcsolatban, a szerzetesi épületek más rendeltetést kaptak. E döntő lépés, Buda fővárossá emelésének leglényegesebb mozzanata, 1783-ban a kormányszékeknek Pozsonyból Budára való áthelyezését kimondó rendelkezés volt. A kormányszékeknek Budára történt áthelyezése történetírásunknak részletesen feltárt és kellő megvilágításba helyezett kérdései közé tartozik, úgyhogy e kérdéssel e helyen csak annyiban foglalkozunk, amennyire ezt a Budán végrehajtott városi reformok ismertetése szükségessé teszi. Annál több teret szentelünk a 366