Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Tóth Andrásné Polónyi Nóra: Műszaki munkálatok Pest városában a XVIII. században = Wasserbauten und andere öffentliche Arbeiten der Stadt Pest im 18. Jahrhundert 241-283
elmúltával bizonyos intézkedések történtek. Erre mutat az e kérdéssel foglalkozó tanácsülési jegyzőkönyvi bejegyzés is, amely megrázó hangon számol be az árvíz rendkívüli pusztításáról: „Immanis haec, de a memoria hominum non visa, non audita Danuby triduo utpote a 15ta usque 17. febr. perdurans exundatio adeo semet in civitate et in suburbia effudit, ut multa domus in Civitate corruerint, aüae verő si non in totó, magno tarnen sui parte ruinam ruinentur; suburbia autem maxima sui in parte videntur, prorsus esse deleta." 74 A Belvárost kisebb, a fejlődő fiatal külvárosokat súlyosabb mértékben sújtó csapás okainak megszüntetésére az azonnal végrehajtott, de pontosan nyomon nem kísérhető intézkedéseken túlmenően egyéb, bizonyos mértékig perspektivikusabb intézkedések is történtek, — természetesen oly ütemben, mint az a kor lassú igazgatási gyakorlatától várható volt. 75 1777-ben megalakult a hajózási igazgatóság, amelynek feladata a Duna osztrák és magyar szakaszainak felügyelete és karbantartása volt. 76 Az igazgatóság egyik kerületi mérnöksége Pesten székelt. A pesti kerület vezető mérnöke Ballá Antal lett, aki beosztottjával, Pichler mérnökkel együtt több javaslatot tett. Javaslataik elsősorban az árvízvédelmi töltések létesítését célozták, ezek azonban a felsőbb szervek meg nem értése miatt nem, vagy nem a kívánt mértékben valósultak meg. 77 Ettől kezdve egész a század végéig e felsőbb szervek fél megoldásokkal való megelégedése s az anyagi eszközök korlátozottsága voltak azok a tényezők, melyek meggátolták a munkálatok egészséges kibontakozását, amelyeknek pedig műszaki-szakértelmi feltételei az alsóbb szervek személyzetében a kor viszonyainak megfelelő mértékben adva voltak. 78 Az 1789 elején lezúduló újabb árvíz, bár nem okozott olyan hatalmas méretű katasztrófát, mint az 1775. évi, újabb komoly gondot jelentett a városi tanács számára. 79 A Felső vagy Váci töltés (mely adataink szerint a külvárosok védelmét szolgálta), oly mértékben megrongálódott, hogy egy esetleges újabb árvíz esetén a jégtömeg nyomásának már nem tudott volna ellenállani. A vizafogói szántóknál szintén nagyméretű lehetett az áradás, mivel az ottani ingatlantulajdonosok felhívták a tanács figyelmét egy zsilip építésének szükségességére. 80 Kisebb mértékben ment tönkre a soroksári lineánál levő gát, valamint az ittlevő kőhíd és zsilip is. A veszély pillanatnyi elhárítására a legveszélyesebb ponton levő és legfontosabb Váci töltést azonnal helyreállították, s a nyár folyamán megtették az előkészületeket a komolyabb munkálatokra. 81 Az ügyintézés lassú és nehézkes menete következtében azonban még szeptember folyamán sem történt konkrét intézkedés. A tanács a gátépítés ügyével megbízott különbizottságot ismételten sürgős cselekvésre szólította fel. 82 Az ügy késedelmes elintézése kétségtelenül nem a városi különbizottságon múlt. Adataink szerint ugyanis a bizottság és az építészeti igazgatóság részéről szakértőként kiküldött Várady mérnök már júliusban helyszíni szemlét tartott, utána együttes ülésen beszélte meg a legfontosabb tennivalókat. Várady ezek alapján készített tervét a bizot256
