Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Nagy Lajos: Településtudományi közlemények, 1952-1959 : 1-11. szám 647-650
a pénzek művészettörténetével. Szívesen olvastunk volna pl. arról, hogy az egyes stílusváltozások miként tükröződnek és vezethetők végig a pénzeken, illetve azok mennyiben hatnak esetleg más művészeti ágakra. Hasznos lett volna egyes esetekben a külföldi analógiák közlése, vagy ha ilyen nincs, ennek megemlítése. Feltételezzük, hogy a művészettörténeti megállapítások hiányát a meglehetősen korlátozott terjedelem okozta. - Amint ebből a rövidre fogott ismertetésből is látható, H. munkájának fő súlyát a budai veretek korpuszának megalkotására és levonható numizmatikai megállapítások leszögezésére helyezte. Ezen a téren a munka rendkívüli jelentőségű és nélkülözhetetlen lesz fővárosunk története kutatóinak, történészeknek, régészeknek és művészettörténészeknek egyaránt, sa maga nemében a klasszikus kézikönyv szerepét fogja játszani, s ez H. személyes érdeme. Németh Annamária Településtudományi Közlemények (1952 —1959) 1 —11. szám A Településtudományi Közlemények a Budapesti Műszaki Egyetem (1952 novemberétől az Építőipari Műszaki Egyetem, 1956 júniusától az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem) Városépítészeti Tanszékének kiadásában 1952 júniusában indult, Perényi Imre egyetemi tanár szerkesztésével (1956 júniusától Keresztély György szerkesztői munkatársságával ; korábban szerkesztésben részt vett Valló István is), előbb sokszorosított, majd 1954 júniusától nyomtatott formában. A Településtudományi Közleményeknek 8 év alatt összesen 11 száma jelent meg, az utolsó 1959 áprilisában. A Közlemények célját az első számban Perényi Imre határozta meg, felismerve azt, hogy „új települések létesítése, meglevők fejlesztése, átalakítása csak egy vezető tudományos elmélet alapján képzelhető el". S ez a tudomány a szocialista településtudomány, amelynek „meghonosítását a közvetlen gyakorlat, a szocializmus építése teszi szükségessé". Mivel Magyarországon a települések összefoglaló problematikája korábban felparcellázódott az egyes tudományágak (történettudomány, néprajz, fizikai és gazdasági földrajz, művészettudomány, közlekedéstudomány stb.) között, a települések problémájának vizsgálata „átfogóan, egészben nem történt meg". A Közleményekben Perényi azt a célt tűzte ki, hogy összegyűjtsék és egységbe foglalják „mindazon ismereteket, amelyek a településekkel és azok környezetével (kialakulásával, funkcióival, megjelenésével, gazdasági-műszaki kérdéseivel) foglalkoznak, és feladata, hogy a települések létesítésére, rendezésére, fejlesztésére irányító szempontokat és módszereket szolgáltasson". A Településtudományi Közlemények célja megindulásától máig az, hogy a településtudományt a tudományok és a népgazdaság rendszerébe illessze be, tehát ezek a célok eleve elméletiek és gyakorlatiak. 647