Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Fügedi Erik: Középkori magyar városprivilégiumok = Ungarische Stadtprivilegen im Mittelalter 17-107

Kolozsvár, 1316 = Jakab E., Oklevéltár Kolozsvár története I. kötetéhez. Buda 1870, 31 Komárom, 1331 = Fejér, CD VIII/3. 531 Korpona, 1244 = Fejér, CD IV/1. 329; Szp. 793 Körmend, 1244 = HO VI. 42; Szp. 786 Körmöcbánya, 1328 = Fejér, CD VIII/3. 295 Kőszeg, 1328 = Fejér, CD VIII/3. 279 Lubló, 1342 = Fejér, CD IX/1. 50 Nagybánya, 1376 = Fejér, CD IX/5. 96 Nagymaros, 1324 = Fejér, CD VIII/2. 514 Nagyszombat, 1238 = A. HuUava, Najstargie vysady mesta Trnavy.. Bratislava 1939, 41; Szp. 647 Németi, 1230 = Endlicher, Mon. Árpad. 426 Németlipcse, 1263 == Fejér, CD IV/3. 9 (tévesen: 1260!); Szp. 1344 Nyitra, 1248 = Fejér, CD IV/2. 455 (tévesen: 1258!); Szp. 885 Pest, 1244 = Bp. O. I. 41; Szp. 781 Pozsony, 1291 = Endlicher, Mon. Árpad. 623 Privigye, 1383 = Fejér, CD X/l. 60 és Dl. 6982 Rózsahegy, 1340 = Fejér, CD VIII/4. 376 (tévesen: 1339!) Sárvár, 1328 = Fejér, CD VIII/4. 651 Sátoraljaújhely, 1261 = ÁUO VIII. 5; Szp. 1780 Sopron, 1277 = Fejér, CD V/2. 397; vö.: Házi /„Sopron város tört. 1/1. 7—8 Szatmár, 1271 = Endlicher, Mon. Árpad. 505 (tévesen: 1264!); Szp. 2133 Szöllős, 1291 v = ÁUO VIII. 3Í; Szp. 1793 Torda, 1291 « Endlicher, Mon. Árpad. 621 Vasvár, 1279 = Endlicher, Mon. Árpad. 551 Zólyom, 1243 = Fejér, CD IV/1. 332; Szp. 752 Zólyomlipcse, 1330 = Fejér, CD VIII/3. 416 1

Pleidell A., A magyar várostörténet első fejezete. Századok LXVffl (1934) (a továbbiakban: Pleidell, Első fej.). 2 Hóman B., A magyar városok az Árpádok korában. Bp. 1908 (a továbbiakban: Hóman, Városok), 1—2. 3 F. Kaindl, Geschichte des Deutschtums in den Karpathenländern. Gotha 1907. — Uő., Studien zur Geschichte des deutschen Rechtes in Ungarn. Archiv f. österr. Gesch. 1909. 4 K. Schünemann, Die Entstehung des Städtewesens in Südosteuropa. Südosteuropäische Bibliothek 1. Breslau [1929]. 6

H. Planitz, Die deutsche Stadt im Mittelalter. Von der Römerzeit bis zu den Zunftkämpfen. Graz

—Köln 1954. 6 E. Ennen, Frühgeschichte der europäischen Stadt. Bonn 1953. 7 Planitz i. m. 158. 8 Ennen i. m. 303. 9 Fügedi E., A középkori város keletkezésének kérdése a legújabb lengyel történeti irodalomban. Tanulmányok Budapest múltjából. XIII. köt. Bp. 1959„ 570—607. 10 H. Strahm, Zur Verfassungstopographie der mittelalterlichen Stadt mit besonderer Berücksichtigung des Gründungsplanes der Stadt Bern. Zeitschrift f. Schweizerische Gesch. XXX (1950). Ez a tanulmány kísérelte meg utoljára a középkori európai város fogalmi meghatározását. Eredménye a következő: „Die mittelalterliche Stadt kann als ein umfriedeter verhältnißmäßig dicht besiedelter und durch natürliche oder künstliche Befestigungen gesicherter Marktort definiert werden, der mit eigenem Recht bewidmet ist und der sich aus der umgebenden Landschaft in allen Lebensbedingungen deutlich abhebt."(372. old.) De Strahm is elismeri, hogy meghatározása nem teljes. Teljes meghatározás nem is adható. 11 Domanovszky S., A harmincadvám eredete. Értekezések a történettudományok köréből XX3V/4. Bp. 1916 (a továbbiakban: Domanovszky, Harmincad). 82