Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: Budapest régiségei. A Budapesti Történeti Múzeum évkönyve. XIX. kötet. Bp., 1959. 640-643

ispánsági székhely később várossá lett, és feltehetőleg ezek a városok már a várszerkezethez tartozás idején is városias jellegű települések voltak. Pest várába az izmaeliták valószínűleg még a fejedelemség idején telepedtek le. A megyerendszer központjai tehát már a német városi polgárok betelepülése előtt és a nyugati típusú városi szervezet kialakulása előtt városias fejlődés csíráit rejtették magukban. Gy. mindkét tanulmányának megállapításait — még a kérdéseseket is — nagy eredményként könyvelhetjük el. Könyvalakban való megjelenésüket külön is indokolja az, hogy egyik tanulmányból sem készült különnyomat; s csak sajnálhatjuk, hogy Gy. nem ragadta meg az alkalmat a két — egymást sok esetben kölcsönösen kiegészítő — tanulmány összeolvasztására. Kubinyi András Budapest Régiségei. A Budapesti Történeti Múzeum évkönyve. XIX. köt. Akadémiai Kiadó, Bp. 1959, 401 old. A Budapest Régiségei a főváros tárgyi emlékeivel foglalkozó régészek és művészettörténészek évkönyve, s ha itt — a testvérkiadványban — mégis ismertetni kívánjuk utolsó évfolyamát, akkor ezt elsősorban azért tesszük, hogy a benne levő történeti tanulmányok mellett a régészeti és művészettörténeti dolgozatok közvetlen történeti eredményeire a történészek figyelmét felhívjuk. A XIX. kötet történeti tanulmányainak sorát Nagy Tibor cikke nyitja meg. (L,. Attius Macro pannóniai helytartósága, 27—31. old.) Budapest, ill. Aquincum történetéből indul ki, s egy itt — eredetileg valószínűleg a hajógyárszigeti helytartói palota és a légiós tábor pretoriumának körzetében — felállított, de később Palotaujfalura hurcolt oltárkő kapcsán I,. Attius Macro alsó-pannóniai helytartóságát 130/1 — 133 között határozza meg. Jankovich Miklós (Buda-környéki plébániáinak középkori kialakulása és a királyi kápolnák intézménye, 57—98. old.) több szempontból is nehéz témát választott. Köztudomású, hogy egyházi intézményeink története — a szerzetesrendektől eltekintve — elhanyagolt terület, s talán éppen a plébániaszervezet a legelhanyagoltabb. A másik fogas kérdés Buda és Buda-környéke középkori településének kialakulása; ez Salamon óta csak az utóbbi években kezd a kutatás egyik központi kérdése lenni. Vegyük hozzá mindehhez még azt a rendkívül szűk forrásbázist, amely a koraközépkori kérdések megoldásánál rendelkezésre áll, s az analógiák alkalmazásának buktatóit, s akkor képet alkothatunk azokról a nehézségekről, amelyekkel J.-nak meg kellett küzdenie. J. tisztában volt ezekkel a nehézségekkel, s ezért tanulmányát mindvégig az óvatosság és a tiszta logikai felépítés jellemzi. A plébániaszervezet és a magánegyház, a király főkegyúri és kegyúri jogának általános ismertetése vezeti be a bányai és óbudai egyház helyzetét, utóbbi esetében J. nemcsak csatlakozik Karácsonyi János nézetéhez, hanem azt még néhány 640