Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Vágvölgyi Tibor - Hinora Sándor: Budapest felszabadítása = Osvoboždenie Budapešta 607-638

Január 28-án, vasárnap du. tartotta meg a Magyar Kommunista Párt első nyilvános gyűlését a Magyar Színházban. A gyűlés egyben programadás volt a magyar kommunisták és az egész ország számára. A Kommunista Párt hangsúlyozta, hogy a harc új korszaka kezdődik a demokratikus Magyarország felépítéséért. A magyar nép előtt is nyitva áll az út, hogy belépjen a demokratikus népek nagy családjába. Az előrehaladás legfontosabb alapfeltétele azonban egy széleskörű, gyökeres földreform, amely nemcsak a magyar paraszt évszázados álmát hivatott valóra váltani, de a földreformnak kell szétzúznia azt a feudális rendszert is, amely kétszer vitte az országot háborúba és a nemzet létét fenyegető katasztrófába. Az újjáépítéshez a demokratikus erők összefogására van szükség. De hogy ez az összefogás szilárd és megbonthatatlan legyen „meg kell teremteni a munkásegységet, mert munkásegység nélkül nincs nemzeti egységfront". Ugyancsak nagy jelentőségű volt a Magyar Kommunista Párt 1945. február 11-én Debrecenben tartott nagygyűlése, ahonnan felhívással fordult az ország népéhez Budapest megmentése érdekében: „Félre kell verni a harangot... a szenvedés, amely fővárosunk lakosságát most sújtja, a kibírhatatlanság határához közeledik... nem szabad megengedni, hogy hetek vagy hónapok múlva súlyos szemrehányás érhesse a magyar népet azért, mert közönyösen nézte végig Budapest pusztulását. A felhívások nem maradtak hatás nélkül, Budapest és az ország népe nem nézhette tétlenül, hogy fővárosa romokban hever, lakossága éhezik és a pusztulás veszélye fenyegeti. Budapest és az ország népe összefogott, a felszabadult városok és falvak egymás után ajánlották fel élelmiszerkészleteiket, és a főváros lakosságának segítségére siettek. Budapest lakossága hozzálátott a romok eltakarításához, az utcák és terek megtisztításához. Budapestnek nehéz helyzetében azonban a legnagyobb segítséget a felszabadító szovjet csapatok nyújtották. Még Budán folytak a harcok, a szovjet parancsnokság már is biztosította a legszükségesebb élelmiszerkészletét addig, amíg a vidék bekapcsolódhatott a főváros ellátásába. A szovjet katonák azonban nemcsak élelemmel segítették a lakosságot, hanem a romeltakarításhoz szükséges gépkocsikat, igásállatokat is rendelkezésre bocsátották, s az ipar és az egész élet beindításához, valamint a közlekedés helyreállításához minden segítséget megadtak. Bz is mutatja, hogy a szovjet csapatok nem ellenségként, hanem mint barát és felszabadító fegyvertárs jöttek az országba, és megteremtették mindazokat a feltételeket, amelyek az ország demokratikus erőinek a kibontakozásához, s az ország gazdasági talpraállásához és a további szocialista fejlődéshez szükségesek voltak. Budapest és egyben az egész ország felszabadítása új korszak kezdete a magyar történelemben. Felszabadulásunkkal megkezdődött az új, független, demokratikus Magyarország alapjainak lerakása. 636