Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Vágvölgyi Tibor - Hinora Sándor: Budapest felszabadítása = Osvoboždenie Budapešta 607-638

többi magyar csapat egységek maradványai is lelkesedéssel csatlakoz­tak a 6. gyalogezredhez és február 11-én reggel 2500 magyar honvéd jelentkezett az előnyomuló Vörös Hadseregnél" s kérte annak parancs­nokát, hogy részt vehessen a németek elleni harcban. A kérést teljesí­tették és a Budai Önkéntes Ezred mint az első magyar honvédalakulat indult harcba a szovjet katonák oldalán. Bnnek a csapategységnek tagjai magyar egyenruhát viseltek, egyetlen megkülönböztetés sapkájukon vagy köpenyük gomblyukában elhelyezett piros szalag volt. A Gellérthegyen, a Várban és a Délivasút környékén lefolyt harcokban mintegy 600 magyar katona halt hősi ha­lált. 26 A legnagyobb csata annak az 500 magyar honvédnek a hősi küzdel­me volt, akik az Istenhegyi úton, a fogaskerekű vasút Ada-laki megállója táján náluknál jóval nagyobb német egységet semmisítettek meg. 27 A Budai Önkéntes Ezred bátor helytállása a budapesti ellenállási mozgalom legjelentősebb eseményei közé tartozik. Igaz ugyan, hogy a harc végső kimenetele szempontjából lényegében már nem volt döntő, de jelentősége mégis nagy, mert az ezred katonái felismerték a fasizmus elleni harc szükségességét s ebből aktívan is kivették részüket, ezzel pedig hozzájárultak a fasiszta egységek felmorzsolásához. (A Hazafias Népfront ennek emlékét örökítette meg a Déli-pályaudvaron elhelyezett emléktábláj ával.) A megmaradt és körülzárt német fasiszta csapatok minden ellen­állása a továbbiak során hiábavalónak bizonyult. A német hadvezetőség ekkor ahhoz folyamodott, hogy légi úton küldjön segítséget, de a Vörös Hadsereg ágyúi és gépfegyverei a küldött utánpótlás nagy részét meg­semmisítették. Amikor a bekerített fasiszta csapatok helyzete tarthatat­lanná vált, megkísérelték, hogy a fronton keresztül nyugati irányban átvágják magukat. Itt is rendkívüli veszteségeket szenvedtek, de sikert nem értek el. Február 13-án a 2. ukrán hadseregcsoport katonái a 3. ukrán had­seregcsoport csapatainak támogatása mellett befejezték a bekerített, ellenséges csoportok teljes megsemmisítését. Ezzel Buda és egyben az egész magyar főváros felszabadult. A Budapestért folyó harcok során a német fasiszták és magyar cinkosaik óriási veszteségeket szenvedtek. A szovjet csapatok csak magában a városban mintegy 50 000 ellenséges katonát és tisztet sem­misítettek meg, és 120 000-nél több esett fogságba. 28 Igen jelentékeny zsákmány került a szovjet csapatok kezébe. A Vörös Hadsereg egységei, harcosai nagy önfeláldozással, vérük hullásával végrehajtották a Budapest felszabadítására kiadott parancsot, s mindent elkövettek a tekintetben, hogy fővárosunkat megkíméljék a nagyobb arányú pusztítástól. S ez előfeltétele lett annak, hogy a főváros­ban olyan értékek maradtak meg, amelyek felszabadulásunk után az egész ország gyorsabb talpraállását, a párt és az egész dolgozó nép életet teremtő munkáját segíthették. Ezen a napon, 1945. február 13-án megjelent napiparancs kiemelte, hogy: „3,2. ukrán hadseregcsoport csapatai, együttműködve a 3. ukrán 630

Next

/
Oldalképek
Tartalom