Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Vágvölgyi Tibor - Hinora Sándor: Budapest felszabadítása = Osvoboždenie Budapešta 607-638

A szovjet tudósító iroda így írt az események közlése után: „A modern hadtörténelem nem ismert hasonló bűncselekményt. A parlamenterek időtlen idők óta az érinthetetlenség jogát élvezik. Bz a jog hagyományokon alapul. Bzt a jogot tartalmazza az 1907. évben megkötött hágai egyezmény »a szárazföldi háború törvényeiről és szokásairól.« A német fasiszta banditák még egyszer meg mutatták az egész világnak, hogy semmibe veszik a törvényeket. Aljas módon meg­sértik mindazokat az egyezményeket és szerződéseket, amiket Német­ország aláírt. Hitszegő támadással háborút kezdve a Szovjetunió ellen, barbárok és kannibálok módjára viselkedtek, és úgy fejezik be a hábo­rút, mint aljas és gyáva gyilkosok, akiknek nincs vesztenivalójuk. A német fasiszta parancsnokság, amely gaz módon meggyilkolta a szovjet parlamentereket, az »utánunk az özönvíz« elve alapján cselekszik. A németek Budapest milliós lakosságát magukkal akarják rántani a sza­kadékba. Mit jelent az ő számukra a magyar főváros, s annak megannyi nevezetessége és kulturális értéke? A német fasiszták aljas provokáció és hitszegő gyilkosságok segít­ségével akarják meghosszabbítani létüket. De a fasiszta banditák, akik elutasították a szovjet parancsnokság ultimátumát és borzalmas módon meggyilkolták a szovjet parlamentereket, nem soká menthetik irhájukat. A Vörös Hadsereg szétzúzza és szétveri az ellenséget, bármilyen ellen­állást fejtsen is ki. Magától értetődik, hogy a békés lakosság körében való áldozatokért, Budapest lerombolásáért a német fasiszta hóhérok és gyilkosok klikkjét terheli a teljes felelősség." 23 Az elvetemült és alattomos gyilkosság a Vörös Hadseregben és az egész világ közvéleményében egyaránt mélységes felháborodást és meg­vetést váltott ki. A főváros ellen meginduló ostrommal egyidejűleg napról napra erősö­dött a belső terror. A körülzárt német fasiszták és gyilkos bérenceik véres tobzódása és pusztítása nem ismert mértéket. A fasiszták számára való­ban nem sokat jelentett a magyar honvédek, Budapest lakosságának és értékeinek pusztulása. így döntöttek Budapest kérdéséről Berlinben!... És milyen választ adott Budapest nagy kérdésére a Szovjetunió, amely­nek hadiköveteit Budapest övezetében 1944. december 29-én meggyil­kolták? 1944. december 31-én a szovjet parancsnokság közölte: „A Buda­pest körül harcoló szovjet csapatok feladata nem a magyar főváros megsemmisítése, hanem a magyar főváros felszabadítása." Bz a parancs alapvetően megváltoztatta a budapesti csata jellegét. A szovjet csapatok ennek alapján indultak rohamra. A támadás során Frolov gárdatábornok Vecsés irányában törte át az ellenséges vonalakat. A Vörös Hadsereg egy pillanatra sem állott meg: egymás­után foglalta el a Budapestet körülvevő községeket. Különösen heves harc folyt Kispestért és Kőbányáért. Itt súlyos utcai harcokra is sor került. A Vörös Hadsereg hatalmas nyomása napról napra, majd szinte óráról órára növekedett. Kemény harcokban nyomult előre és egymás­után szabadította fel a várost körülvevő községeket. A szovjet katonák 40* 627

Next

/
Oldalképek
Tartalom