Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Vágvölgyi Tibor - Hinora Sándor: Budapest felszabadítása = Osvoboždenie Budapešta 607-638

Az országpusztulás sötét heteiben reményünk forrása a felszabadító Vörös Hadsereg mellett a munkásvezetés alatt álló belső szabadságmozgalom is.

15 A Magyar Frontban tömörült pártok, a Magyar Ifjúság Szabadság frontja és más ellenállási csoportok november első felében létrehozták a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságát. Azonban a Bizottság a javasolt „tömeges harcra való mozgósítás tervét" elvetette és ehelyett puccsszerű fegyveres felkelést tervezett.

16 Eszerint dolgozta ki Budapest felszabadításának tervét. Sajnos, a felkelés vezetőit a nyilasok elfogták, halálra ítélték és kivégezték. Az ellenállási mozgalom csak lassan bontakozott ki. Sok nehézséggel, veszéllyel és akadállyal találta magát szembe. S bár nem ért el olyan fokot, amit a hazánkra nehezedő veszély megkövetelt volna, de mégis a magyar társadalom ellenállási mozgalmává szélesedett. A nemzeti ellenállást aktív, fegyveres felszabadító harccá fokozni, ez volt a párt, a munkásosztály s a magyar nép legfőbb feladata. A Kommunista Párt általános sztrájkra hívta fel Csepel dolgozóit 1944. november 27-én.

17 A kommunisták lapja fegyveres harcra szólította fel a nemzetet. De nemcsak harci riadót fújt, hanem a kommunisták illegális harci tapasztalatait értékesítve, megjelölte a nemzeti ellenállás aktív, fegyveres felszabadító harca fokozásának egyetlen helyes útját is: „Kommunista Párt tisztában van a felelősséggel, amivel osztályunknak és népünknek tartozik, amikor hozzányúl ehhez a döntő kérdéshez. Minden elkövetett hiba, kapkodás, elsietett akció csak a Gestapo provokációinak és a varsói vérengzésekhez hasonló eseteknek nyitna utat. A legnagyobb veszély mindenekelőtt az, hogy a társadalom jelentős rétegei, — különösen az értelmiség és a tisztikar -— a fegyveres harc szervezését és kiszélesítését általános nemzeti jellegűvé, összetéveszti és azonosítja a fegyveres »puccs« szervezésével. Úgy képzelik el a dolgot, hogy egyetlen gombnyomásra és ugyanabban a pillanatban robbanhat ki a felkelés, az erők előzetes titkos úton való megszervezésével, a katonai szerepkörök és tennivalók pontos, tervszerű beosztásával s az összes erők előzetes titkos felfegyverzésével. Ez az út járhatatlan, nem helyes és végzetes. Nem helyes, mert nem a harcokban kipróbált, hanem csak feltételezett erőkre alapítja egész tervét. Éppen ezért, még ha eljutna is a cselekvéshez, a leggyönyörűbben kidolgozott tervek mellett is teljes csőd fenyegeti. És végzetes, mert elképzelhetetlen a nép sok tízezres tömegének titkos felfegyverzése és az összeesküvés alapján való szervezése anélkül, hogy előbb-utóbb a rendőrség fel ne fedezze. Minden puccs és összeesküvés tehát már eleve magában foglalja saját halálos ítéletét és a legbátrabb harcosokat juttatja fölöslegesen a hóhér kezére. A magyar nép fegyveres felszabadító harca nem puccsszervezkedéshől, nem összeesküvés alapján, hanem a tömegek apró harci csoportjainak napi harci vállalkozásain keresztül nőhet ki általános jellegűvé. A központi vezetés és tervszerűség szükséges, de ennek mindig a nap 619