Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Vágvölgyi Tibor - Hinora Sándor: Budapest felszabadítása = Osvoboždenie Budapešta 607-638

CSEPEL ISMÉT AZ Ï&EN!

14 December 4-én, hétfőn, a kora reggeli órákban ragasztották ki Csepelen a hirdetményeket, amelyek tudtul adták, hogy a község déli felét még aznap ki kell üríteni. A csepeli gyárakban dolgozók a község északi felébe menjenek, a többiek pedig induljanak el gyalog a bécsi országúton Komárom felé. A lakosság, amely alig egy pár napja saját szemével látta a német rablást és fosztogatást a kiürített Soroksáron, mély felháborodással fogadta a rendelkezést. Tudták jól, hogy a kiürítés otthonukat, munkás életük minden eredményét zsákmányul dobja oda a fasiszta német és nyilas hordáknak, rájuk pedig a hajléktalanság, az étlen-szomjan kínlódás, a hideg és a kietlen téli országút minden borzalma vár. A lakosság, az asszonyok vezetésével leszaggatta a hirdetményeket, később a községháza körül összegyülekezve, az ablakokat betörte és tüntetett a rendelet, a németek és a nyilasok ellen. A magyar honvédek és rendőrök a tömeggel együtt érezve, védték és támogatták őket. Azt mondták a munkásoknak: »Ne hagyjátok magatokat, ne féljetek a nyilas csürhétől, itt vagyunk mi és megvédünk titeket!« A kivonult nyilas karhatalom a teherautókról nézte tehetetlenül az eseményeket. Egy autón érkező nyilasvezért kődobásokkal űzött el a tömeg. Két másik nyilast, akik a honvédek közül akartak egyet elfogni, az, asszonyok megvertek és a katonát kiszabadították. A tüntetők egy másik csoportja fegyverrel szabadított ki a nyilas székházból 18 munkást. Azt a néhány lakost, akik az egységet megbontva, el akartak költözni, ebben megakadályozták. Holmijukat szétszórták, 3 bútorral megrakott kocsit felborítottak, egy negyediket felgyújtottak. A nyugtalanság másnap folytatódott, 6-án pedig tetőfokra hágott. Ezen a harmadik napon a község segédjegyzője, később a főjegyző is kiment a tömeg elé és kijelentette, hogy igazuk van az embereknek, ők sem mennek. Mind a kettőt letartóztatták. A nép követelte szabadonbocsátásukat. Szerdán, 6-án délben döntő fordulat állt be. A németek és nyilasok látták a nép állhatatos harcát, közben hírül vették, hogy a honvédek a Királyerdőn fegyvert osztogatnak a munkások között; látták a dolgozók és a katonaság együttérzését, látták a rendőrök néppárti hangulatát; takarodót fújtak. Kihirdették, hogy a kiürítést visszavonják, minden marad úgy, mint volt. így védték meg a hős csepeli asszonyok tűzhelyüket, a férfiak önmagukat és családjukat, a csepeli honvédek és rendőrök pedig a népet és a nép előtt becsületüket. Ez a győzelem a német és nyilas erőszak felett — történelmi jelentőségű. Példa, amely követésre vár. „Bebizonyosodott, hogy csak a harcoló és egységes nemzet elől hátrál meg a fasiszta erőszak. Csak így menthetjük meg otthonunkat, családunkat, népünket. Csak így menthetjük meg Budapestet és ezer sebből vérző hazánkat." Bár a volt Weiss Manfréd-konszernhez tartozó Dunai Repülőgépgyár munkagépeinek leszerelését nem lehetett megakadályozni, de az. ellenállási akcióban részvevő vezetők a Kommunista Párt tanácsa alap617