Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Lőrincz Zsuzsa: Adatok a katolikus egyház társadalomszervező tevékenységéhez Budapesten, 1919-1944 = Dannye k socialno-organizatorskoj deâtel'nosti katoličeskoj cerkvi v Budapešte, 1919-1944 gg. 583-606

dája volt ez, elszánt odaadás az egyház és állam irányában. A magatartás,, világnézet teljes mértékű kialakítása az ezzel együtt járó rövidlátással, szűklátókörűséggel, bigottsággal, fanatizmussal, ami ennek a nevelésnek a sajátja és eredménye, egyben az ország katasztrófájának előmozdítójává vált. A vezető rétegeknél az egyházi munkának ebben mutatkozik meg az „eredménye". A kispolgárság, az értelmiség egy része már kicsúszott az egyház kezei közül. Míg ennek egy része vallásosságához, annak szokásaihoz szilárdan ragaszkodva hivatalnokmentalitással próbálta magát fenntartani és megőrizni a polgári „haladástól", addig a másik rész az egyházból kiábrándulva, benne nem bízva, nem közeledett a munkásosztályhoz sem, de kicsúszott az egyház kezéből, s a teljes kilátástalanságba, dekadenciába, nihilizmusba süllyedt. A budapesti munkásság befolyásolása mindig nehéz feladat volt az egyház számára, a munkásosztályhoz nem tudott közel férkőzni, mert mondanivalója idegen volt számára. A munkásosztály többsége — még a nem szervezett munkásság is — megközelíthetetlen volt az egyház számára. A szocialista érzelmű munkásokról nem is beszélünk, akiknek marxista-leninista világszemlélete teljesen szemben állt az idealizmust képviselő egyházéval. 1945 után a kispolgárság, az értelmiség közeledik a munkásosztály felé, mindjobban elszakítva az egyházhoz fűződő, előbb társadalmi, magatartásbeli, majd későbben vallási szálakat. Elismerik a munkásosztály vezető szerepét, lassan átveszik ideológiáját. A tények, az erők meggyőzik. Az egyházat társadalmi bázisa elhagyja, elveszítve a volt uralkodó osztályokat és a kispolgárságot, az értelmiséget, veszít hatalmából még akkor is, ha átmeneti segítséget kap időnként az ellenzékiség romantikájától. JEGYZETEK 1 Csernoch levele Mészáros Jánoshoz. Közzétéve: A Budapesti r. k, egyházközségek első tíz éve. Sajtó alá rendezte dr. Häuser Ignác. Bp. 1930, 20. old.: Mészáros J.: Visszatekintés az első tíz esztendőre. 2 Uo. : Dr. Leopold A. : A katolikus egyházközségi szervezetek jogi természete. 3 Az Actio Catholica az egyházközségi szervezetet választotta működése szervéül, annak a keretein épül fel; mi sem természetesebb tehát, mint az, hogy az AC működése is az egyházközségek működésétől függ. Katolikus Akció (1935) márc. szám, 2. old. 4 Iparosok Mária kongregációjának értesítője. Bp. 1913. 5 Esztergomi egyházmegyei körlevelek, 1928, 45. old. 6 Nemzeti Újság (1920) febr. 3. Hirdetmény. 7 Uo. (1920) jan. 10. 8 Katolikus Akció (1935) dec. 9 Országos Levéltár. VKM. 1922—1—16—36279. A Katolikus Munkásnők Otthona vezetőségének kérelme a miniszterhez segély iránt. A miniszter 40 000 korona rendkívüli segélyt utal ki számukra. 10 Esztergomi egyházmegyei körlevelek, 1924, 13. old. Felhívja a papság figyelmét a Katholikus Háziasszonyok Országos Szövetségének vasúti missziójára, cselédelhelyező intézetére, támogatására. 11 Kivonatos jelentés a Magyar Katolikus Nőegyesületek Országos Szövetsége XXIV. évi közgyűléséről. 1942. máj. 9. 604