Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Lőrincz Zsuzsa: Adatok a katolikus egyház társadalomszervező tevékenységéhez Budapesten, 1919-1944 = Dannye k socialno-organizatorskoj deâtel'nosti katoličeskoj cerkvi v Budapešte, 1919-1944 gg. 583-606

hivatott vezetőjét, — Hitlert a nagyobb és Dollfuszt a kisebb rész. Történelmet kell csinálnia mindegyiknek, a németség jövőjét és a környező hatalmak érdekét egyaránt rátéve a mérlegre, amelyen saját vágyaikat és elhatározásaikat lemérik. Gigászi közmunka-programot akar megvalósítani Hitler. Dolgozni és mindenkit dolgoztatni, hogy legyen becsülete az emberi kéz munkájának. Dolgozzon mindenki a közért. Végezzen fizikai munkát két puszta kezével az általános munkakötelezettség alapján." Még nagyobb a lelkendezés, amikor Hitler feloszlatja a szakszervezeteket:

32 „Hitler rohamosztagosai ma délben megszállják az összes német szakszervezeteket és őrizetbe veszik a vezetőket..." „Mérföldes lépés történt tegnap egy sok vihart felvert probléma megoldására. A Német Birodalom a szakszervezeti kérdésben Mussolini útjára lépett." „Megtisztul a szakszervezeti gondolat a rárakodott elemektől." Egy-két év múlva már kevésbé lelkes a hang. Magyarázható ez Hitler egyházellenes intézkedéseivel, de úgy véljük, része van ebben Horthyék olaszbarát politikájának is. (Hitler és Mussolini ez időbeni ellentétei ismeretesek.) Bárminek is tudhatjuk be, de már 1935-től mindinkább találkozhatunk az egyházi sajtóban olyan irányú cikkekkel, amelyek már nem az első lelkesedés hangján szólanak. Olyan cikkekkel is találkozunk, amelyek igyekeznek bizonyítani: ami jó Németországban, nem jó nálunk. Kovrig Béla a Szent István Társulat székházában „Katolicizmus és nemzeti szocializmus" címmel 1935 február—márciusában előadást tartott. Előadása elején kijelentette, hogy a nemzeti szocializmusról és nem az azt reprezentáló emberekről akar szólni s nem vizsgálja a nemzeti szocializmus politikáját sem financiális, sem gazdasági szempontból. A mai német fajelmélet nem egyéb, mint pogány naturalizmus és biológiai determinizmus. „Nemzeti szocializmus — nem. De igenis egy minden pogány elemtől ment szabad keresztény Magyarországot." Ezek a jelenségek elszórtan jelentkeztek ezekben az években annál is inkább, mert jött a bécsi döntés és annak következménye. 1941-ben azonban más a hang. A bécsi döntés és Jugoszlávia megtámadása előtt Németországgal szimpatizáló cikkek sora jelenik meg. A bécsi döntés és Jugoszlávia megtámadása szuperlatívuszokat vált ki a klérus tollforgatóiból.

33 Szinte természetesnek találhatjuk azt az örömmámort, ami a Szovjetunió megtámadását követte:

34 Az Uj Nemzedék 1941. július 1-i számában hosszasan ünnepelte ezt a gaztettet. Örült, hogy Magyarország részese lett e rablóháborunak, a többi európai „kulturnéppel" együtt, Németország oldalán. E támadó, fosztogató jellegű, más népek szabadsága ellen törő háborút nevezték ,,a civilizáció európai keresztes hadjáratáénak. Erről a küzdelemről írta a klérus lapja: „Magyarország minta bolsevizmus elleni küzdelem legrégibb harcosa, valamint a kommunizmusellenes egyezmény aláírója, teljes meggyőződéssel, tiszta öntudattal és nagy lelkesedéssel vesz részt." 602