Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Lőrincz Zsuzsa: Adatok a katolikus egyház társadalomszervező tevékenységéhez Budapesten, 1919-1944 = Dannye k socialno-organizatorskoj deâtel'nosti katoličeskoj cerkvi v Budapešte, 1919-1944 gg. 583-606
tisztviselőt, nyugalmazott bankigazgatót, nyugalmazott postafőellenőrt, nyugalmazott okleveles gépészmérnököt találunk. A Credo egyesületek — foglalkozásra való tekintet nélkül — a férfiakat szervezték. Miután a férfiak megszervezése volt az egyház számára a legnehezebb, feltehetőleg az volt az elképzelés, liogy valamelyes eredmény eléréséhez a plébános segítsége szükséges, ezért egy püspökkari értekezlet 1928-ban elrendelte a Credo egyesületek megalakítását minden plébánia mellett. 5 Az egyesületek majdnem mindenütt meg is alakultak. Nagy részük havonként tartott összejövetelt, ahol egy-egy vallásos tárgyú beszéden kívül az aktuális politikai kérdéseket is megvitatták. A belvárosi plébánia mellett működött az egyik leghatékonyabban működő Credo egyesület: 200 tagot számlált a 20-as évek végén, látogatottságát tekintve felülmúlta a munkáskerületek Credo egyesületeit. A férfiakénál jóval kiterjedtebb hálózatúak voltak a női egyesületek, szervezetek és szövetségek, A mozgékonyság, a rugalmasság ugyanúgy jellemző ezekre, mint a férfiak egyesületeire. Rendkívül érdekes megfigyelni, hogyan kíséreltek meg hatni az asszonyokra. Az 1920-as évben, az élelmezés volt a legfőbb problémájuk az asszonyoknak. A vesztes háború után a lakosság nagy része nyomorgott, a legfontosabb élelmiszercikkekhez nem jutottak hozzá. Ekkor a Katolikus Női Szövetség beszerzési csoportot alapított. A Katolikus Női Szövetség tagjai számára tojást, liptói túrót, kolbászárút, gesztenyét, rizst árusított. Hz amellett, hogy az asszonyok számára igen fontos volt, anyagi hasznot is jelentett a szövetségnek. így a Mária utca 7. sz. házban dolgozó csoport hirdetményei rendszeresen megjelentek az újságokban és hírül adták, hogy mi kapható a Szövetségnél. 6 A babtól és borsótól a húskonzerven át gyertyáig, cipőig, szövött áruig, selyemharisnyáig mindent lehetett kapni. 7 Az országos Katolikus Nővédő Egyesület 1921-ben a karácsonyi ünnepek alatt a szegényeknek 60 000 K-t osztott ki, a hercegprímás adományaiból ,,szegénysorsú tisztviselő családok és özvegyek között". A hadiárvák számára a hadiárva-osztály tartott 1922 január elején karácsonyfa ünnepélyt. Ebben az időben a Nővédőegyesületnek már nemcsak hitterjesztési feladatai vannak. 1922 januárjától kezdve minden hónapban Zadravetz tartott előadást számukra. Zadravetz személye biztosíték lehet számunkra, hogy ezeken az előadásokon nem csupán vallási kérdésekről volt szó. Ez itt még csak kezdődő jelenség, a továbbiakban azonban mind világosabbá válik, hogyan akarták az egyház szavával félrevezetni a nőket olyan kérdésekben is, amelyekről addig váltig azt állították, hogy azokban a nőknek nincs és nem is lehet szavuk. Hogyan akartak a nőkön keresztül hatni a családra. Hogyan jutottak el a Keresztény Női Táborig, amely már ennek a gondolatnak a teljes megvalósulása. Az egyesület 1922 januárjában a patronesszek és a nő védelem iránt érdeklődők részére hetenként kétszer valláserkölcsi, szociális és karitatív előadásokat rendezett. Előadóik nagy része nem egyházi személy volt: Bernolák Nándor népjóléti miniszter, Hohenlohe Egon herceg, Heim 589
