Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Lőrincz Zsuzsa: Adatok a katolikus egyház társadalomszervező tevékenységéhez Budapesten, 1919-1944 = Dannye k socialno-organizatorskoj deâtel'nosti katoličeskoj cerkvi v Budapešte, 1919-1944 gg. 583-606

tisztviselőt, nyugalmazott bankigazgatót, nyugalmazott postafőellenőrt, nyugalmazott okleveles gépészmérnököt találunk. A Credo egyesületek — foglalkozásra való tekintet nélkül — a fér­fiakat szervezték. Miután a férfiak megszervezése volt az egyház számára a legnehezebb, feltehetőleg az volt az elképzelés, liogy valamelyes ered­mény eléréséhez a plébános segítsége szükséges, ezért egy püspökkari érte­kezlet 1928-ban elrendelte a Credo egyesületek megalakítását minden plébánia mellett. 5 Az egyesületek majdnem mindenütt meg is alakultak. Nagy részük havonként tartott összejövetelt, ahol egy-egy vallásos tárgyú beszéden kívül az aktuális politikai kérdéseket is megvitatták. A bel­városi plébánia mellett működött az egyik leghatékonyabban működő Credo egyesület: 200 tagot számlált a 20-as évek végén, látogatottságát tekintve felülmúlta a munkáskerületek Credo egyesületeit. A férfiakénál jóval kiterjedtebb hálózatúak voltak a női egyesüle­tek, szervezetek és szövetségek, A mozgékonyság, a rugalmasság ugyanúgy jellemző ezekre, mint a férfiak egyesületeire. Rendkívül érdekes megfigyelni, hogyan kíséreltek meg hatni az asszonyokra. Az 1920-as évben, az élelmezés volt a legfőbb problémájuk az asszonyoknak. A vesztes háború után a lakosság nagy része nyomorgott, a legfontosabb élelmiszercikkekhez nem jutottak hozzá. Ekkor a Kato­likus Női Szövetség beszerzési csoportot alapított. A Katolikus Női Szövetség tagjai számára tojást, liptói túrót, kolbászárút, gesztenyét, rizst árusított. Hz amellett, hogy az asszonyok számára igen fontos volt, anyagi hasznot is jelentett a szövetségnek. így a Mária utca 7. sz. ház­ban dolgozó csoport hirdetményei rendszeresen megjelentek az újságok­ban és hírül adták, hogy mi kapható a Szövetségnél. 6 A babtól és borsó­tól a húskonzerven át gyertyáig, cipőig, szövött áruig, selyemharisnyáig mindent lehetett kapni. 7 Az országos Katolikus Nővédő Egyesület 1921-ben a karácsonyi ünnepek alatt a szegényeknek 60 000 K-t osztott ki, a hercegprímás ado­mányaiból ,,szegénysorsú tisztviselő családok és özvegyek között". A hadiárvák számára a hadiárva-osztály tartott 1922 január elején karácsonyfa ünnepélyt. Ebben az időben a Nővédőegyesületnek már nemcsak hitterjesztési feladatai vannak. 1922 januárjától kezdve minden hónapban Zadravetz tartott elő­adást számukra. Zadravetz személye biztosíték lehet számunkra, hogy ezeken az előadásokon nem csupán vallási kérdésekről volt szó. Ez itt még csak kezdődő jelenség, a továbbiakban azonban mind világosabbá válik, hogyan akarták az egyház szavával félrevezetni a nőket olyan kér­désekben is, amelyekről addig váltig azt állították, hogy azokban a nők­nek nincs és nem is lehet szavuk. Hogyan akartak a nőkön keresztül hatni a családra. Hogyan jutottak el a Keresztény Női Táborig, amely már ennek a gondolatnak a teljes megvalósulása. Az egyesület 1922 januárjában a patronesszek és a nő védelem iránt érdeklődők részére hetenként kétszer valláserkölcsi, szociális és karitatív előadásokat rendezett. Előadóik nagy része nem egyházi személy volt: Bernolák Nándor népjóléti miniszter, Hohenlohe Egon herceg, Heim 589

Next

/
Oldalképek
Tartalom