Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Rózsa Miklós: A Ruszwurm-cukrászda XIX. századi üzleti könyve és annak várostörténeti vonatkozásai = Das Geschäftsbuch der Zuckerbäckerei Ruszwurm aus dem 19. Jahrhundert und seine stadtgeschichtlichen Beziehung 575-581
mert ettől kezdve a mai Dísz tér 4—5. sz. házban űzte iparát. 16 Az üzletét és felszerelését megvásárló Troli Péter pesti cukrász 17 is megmaradt elődje helyén, 18 hasonlóképpen az 1817-ben őt felváltó, a svájci Fettanból származó Parzeller Péter is, aki a szabadságharc végéig működött. 19 Parzeller Péter üzletnyitása után, a XIX. század első felében a vári cukrászok működési helye megint eltolódott a Szentháromság tér felé. 1827-ben a mai Szentháromság utca 7. sz. házban kezdi meg működését Svabl Ferenc cukrász. 20 Az ezt követően nyílott másik vári cukrászdát az édességek kedvelői ugyancsak a Szentháromság téri központ közelében találták meg: a mai Tárnok utca 11 — 13 sz. házban volt 1841-től 1846-ig Bell János, 1846 és 1850 között pedig Eckhardt Eduard cukrász boltja. 21 Spieszlehner Ferenc cukrász az 1851-ben nyert ipar jogosítvány 22 alapján 1859-től 1865-ig a Tárnok utca 22—24. sz. alatt 23 — közben egy évig a Tárnok utca 26. sz. alatt 24 — működött. 25 A század végén a Tárnok utca 26. sz. alatt találjuk. 26 Halála után özvegye az Országház utca 2. sz. házban folytatta az ipart. 27 A felsorolt cukrászok emlékét ma már csak a levéltári és könyvtári források őrzik. A Svabl Ferenc által alapított üzlet azonban fennmaradt egészen a legújabb időkig. Svabl Ferenc 1830. július 20-i halála 28 után, az özvegyét 1831. szeptember 15-én feleségül vevő 29 Richter L,eonhard cukrász vezeti a budai városi tanácstól nyert iparjoga alapján a Szentháromság utca 7. sz. alatti üzletet. Az ő működése idején készítette egy Krautscherer 30 vagy Krautsiedler 31 nevű asztalos az üzlet politúrozott cseresznyefából való mahagóni berakásos berendezését, amely a budai vár 1849. évi és 1944—45. évi ostromát egyaránt átvészelve, s ezek pusztításától megmenekülve megkapóan sugározza a biedermeier kor hangulatát, azét a korét, amelyben az édességek élvezete a legjellemzőbb örömek közé tartozott. Richter Leonhard 1846. január 20-i halála 32 után özvegye folytatta az ipart, s ekkor Müller Antal vezette az üzletet. Attól kezdve pedig, hogy özvegy Richternének iparjogáról történt lemondása folytán Müller Antal a budai városi tanácstól 1847. május 5-én cukrásziparjogot kap, 33 sajátjaként vezeti àz üzletet. Müller Antal 1867-ben halt meg. 34 Ekkor az ő felesége folytatja az ipart özvegyi jogon, mígnem Ruszwurm Vilmos, aki özv. Müllernénél volt segéd, 1884. február 20-án iparjogot kap, 35 s átveszi az üzletet, amely őróla kapta a Ruszwurm-cukrászda nevet. Az üzlet e néven foglalta el helyét a budapesti várostörténetben, s e néven maradt ismerős a közönség körében Ruszwurm Vilmos 1936. október 3-i halála 36 után is. Ennek a közel 130 éve úgyszólván változatlanul ugyanazzal a berendezéssel fenntartott üzletnek 1960. évi felújítása alkalmával végzett építkezési munkálatok során, a berendezés bontásakor előkerült egy üzleti könyv, amely megérdemli, hogy felfigyeljünk rá. Értékét az adja, hogy a budai Várhegy régi kereskedelmi környékén, azonos helyiségben több, mint 130 évig űzött azonos ipari tevékenység egy szakaszának üzleteseményeit foglalja magába. Mint ilyen, a legrégibb ismert budapesti 576
