Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Rózsa Miklós: A Ruszwurm-cukrászda XIX. századi üzleti könyve és annak várostörténeti vonatkozásai = Das Geschäftsbuch der Zuckerbäckerei Ruszwurm aus dem 19. Jahrhundert und seine stadtgeschichtlichen Beziehung 575-581

RÓZSA MIKLÓS A Ruszwurm-cnkrászda XIX. századi üzleti könyve és annak várostörténeti vonatkozásai A XVIII. század közepén a budai Várnegyed életének súlypontja a mai Dísz térről

1 áttevődött a Boldogasszony templom előtt kialakult térre, a mai Szentháromság térre és annak környékére. B környéken találta meg a budai polgár a városházát, a templomot, a patikát, a piacot, a mészárszékeket.

2 A Haubtplatz széles utcarészének megfelelő mai Tárnok utcában,

3 amely délről csatlakozik a Szentháromság térhez, különböző iparosok és kereskedők működtek. B környéken tekintélyes városi polgárok és országos előkelőségek is laktak. A Várnegyednek ez a része forgalmánál, mozgalmasságánál fogva a XIX. században is, de még a XX. században is fenntartotta központi jellegét. B környéken nyíltak meg a boltok, itt alakult ki a Várnegyednek — más budai városrészekéhez viszonyítva ugyan kisebb jelentőségű — kereskedelmi élete. Már a XVIII. században Budára érkezett cukrászok is ezen a mozgalmas, forgalmas várnegyedi környéken folytatták tevékenységüket, nyitották meg boltjaikat.

4 Az első budai cukrász, akiről kétséget kizáróan lehetett megállapítani, hogy iparűzési helye e környéken volt, az augsburgi születésű Gally Ferenc József, aki a polgárjognak 1742-ben történt elnyerésétől kezdve 1748-ig a Szentháromság tér déli oldalán, a mai park helyén, a korábbi Szentháromság tér 2. sz. telken állott házban űzte akkor még luxusiparnak

6 számító foglalkozását.

6 Az 1755-ben polgárjogot nyert, alsó-ausztriai, staazi születésű I^essner János előbb a Tárnok utca 10. sz. házban működött, 1760-tól

7 kezdve pedig 1775. július 9-én bekövetkezett haláláig

8 a Szentháromság tér déli oldala mellett húzódó mai park helyén, a Tárnok utca 17. számnak megfelelő telken állott házban volt cukrászműhelye.

9 A mai Tárnok utca 26. sz. ház helyén állott házban űzte iparát 1784-től

10 a Pestről átköltözött

11 Zitterbarth József cukrász. 1789. október 8-i halála

12 után műhelye átkerült a Szentháromság térrel közvetlenül szomszédos Országház utca 2. sz. házba.

13 1793-tól 1811-ig a mai Tárnok utca 16. sz. házban űzte cukrásziparát Schwartz Antal.

14 Vele ferdén átellenben, a Dísz tér 6. sz. telken állott házban telepedett meg 1787-ben

15 a svájci származású Hunger Miklós cukrász, aki üzlethelyének 1795. évi megváltoztatásakor is megmaradt e környéken, •575