Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Berend T. Iván - Ránki György: A Budapest környéki ipari övezet kialakulásának és fejlődésének kérdéséhez = Contribution to the problem of the formation and development of the industrial zone around Budapest 535-573

munkásság összlétszámát mintegy 25 000 főre becsülni. A további négy község munkáslétszáma 1930-ban kereken 5000 fő volt, most ezeknek száma mintegy 7000—8000 főre tehető. Az előzőekben feltüntetett 70 000-hez való különbözetet a Budapest környéki ipari övezetbe nem sorolható, de Nagy-Budapesthez tartozó további 11 helység ipara foglalkoztatta.

80 A Budapest környéki ipari övezet gyári munkásainak száma 1930hoz képest közel megkétszereződött! Az ipar szerkezetében a háborús fejlődés eredményeként a nehézipar súlya ismét jelentősen megnövekedett, bár gyökeres eltolódásokra nem került sor. A második világháború küszöbén a Budapest környéki ipari övezet teljesen egybenőtt és összekapcsolódott a fővárosi gyáriparral, a peremvárosok és községek fejlődése erre az időre már gyakorlatilag véget vetett e helységek különállásának, önállóságának; azok szervesen hozzánőttek Budapesthez. Ekkor már teljesen visszássá vált a korábbi állapotoknak megfelelő jogi-közigazgatási formák további fenntartása, ennek ellenére azonban a 30-as években több alkalommal felmerült Nagy-Budapest terveket közigazgatásilag nem valósították meg. Bár a jogi-közigazgatási reformra csak 1949-ben került sor, gazdasági vonatkozásban már a világháború előtt létrejött Nagy-Budapest, és ez időtől a szorosabban vett Budapest és környékének fejlődése lényegében egyforma mértékkel és irányban haladt előre. Ez időtől kezdve tehát külön Budapest környéki ipari övezetről, s annak önálló fejlődéséről nem beszélhetünk többé; a főváros környéki ipari övezet a budapesti gyáripar részévé vált. JEGYZETEK 1 Az 1920-as évektől néhány nagyobb város körül elővárosi fejlődés első jeleként városkörüli lakókolóniák kialakulása megy végbe. Lásd pl. : Pálmai M„ Szegedi elővárosok és tanyák. Földrajzi Értesítő (1954) XII. 2 Vö. Bora Gy., Budapest ipara. Lakóhelyünk: Budapest. (Budapest élete.) Bp. 1958, 68—69. 3 Surányi-Unger T., Budapest szerepe Magyarország gazdasági életében. 1925—1934. Bp. 1936, 88. 4 Uo. 21—22. 6 Újpest kialakulására nézve lásd: Dr. Ugró Gy., Újpest 1831—1930. Magyar városok monográfiája. Bp. 1932. — Újabban lásd: Kubinyi A., Adatok Újpest 1848 előtti történetéhez. Tanulmányok Budapest múltjából. XI. köt. Bp. 1956. 6 Ugró i. m. 125. 7 Sándor V., A budapesti nagymalomipar kialakulása. Tanulmányok Budapest múltjából. XIII. köt. Bp. 1959. 8 Uő., Nagyipari fejlődés Magyarországon. Bp. 1954. 9 Magyar Városok Monográfiája. XXIII. köt. Pesterzsébet. 10 Uo. XXI. köt. Kispest. 11 Uo. XXI. köt. 214—215. 12 Uo. Csepel. 80. 13 Párttörténeti Intézet Archívuma. Il/a. Üzemi Anyagok. WM. 28. 570