Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Berend T. Iván - Ránki György: A Budapest környéki ipari övezet kialakulásának és fejlődésének kérdéséhez = Contribution to the problem of the formation and development of the industrial zone around Budapest 535-573

az évtizedben egészült ki az 192l-es alapítású Continental Szalagszövő Rt. üzemével. Kispest és Pestlőrinc ipari fejlődése csak alig vonta maga után e helységek városiasodását. Kispest 15 000 lakóházának pl. 95%-a földszintes, Lőrincet pedig egyáltalán nem csatornázták, s az utaknak csak 6—7%-a volt burkolt.

64 Pesterzsébet, amely a lakosok száma szerint — mint láttuk —, az egyik legjelentősebb Pest környéki településsé vált, fejlődése ellenére sem volt városias. Lakosságát szinte kizárólag az ipari proletariátus, mégpedig főként annak is tanulatlan rétege alkotta, amely jórészt Pestre és Csepelre járt át dolgozni. A több mint 8000 ház közül még 100 sem volt alápincézve, az utcákat nem látták el burkolattal, vízvezeték a lakásoknak csak 7%-ában volt, ami az amúgy is alacsony, 20%-os Pest környéki átlag mögött is elmaradt. Hasonló volt a helyzet a villanyvilágítással is; Pest környékén átlagosan a lakások 52%-ában, Erzsébeten csak 33%-ában égett villany.

65 Pesterzsébet ipari fejlődése viszont a 20-as években nagy lendületet vett. Az új alapítások közül a mintegy 300 munkással dolgozó Unió Textilmüvek (1920), az 1923-as alapítású Mechanikai Szövőgyár erzsébeti vigogne-szövődéje, a 150 munkással dolgozó kötöttárugyár és az 1923-ban létrehozott Magyar Vasfonalgyár Rt. emelkedett ki.

66 Ezek az alapítások a helység már korábban is működő legnagyobb üzemével, a Juta és Kenderipar Rt.-vel, amely a 20-as években kb. 800 munkással dolgozott, Pesterzsébet iparának a leghatározottabban textilipari jelleget adtak, A dél-pesti település ipari fejlődésének képét Soroksáron is két jelentősebb textilipari alapítás egészítette ki: a Soroksári Textilipari Rt. szövőüzemében mintegy 400 munkás, az írisz Bársony- és Szalagárugyár Rt.-nál 100 munkás nyert alkalmazást. A dél-budai települések ipari fejlődése is hasonló jelleget mutatott. Az újonnan létesült üzemek nagyobb része könnyűipari vállalat volt. Budafok a háború utáni években végleg elvesztette élelmiszeripari jellegét. Ebben nagy szerepet játszott, hogy a helység legnagyobb vállalata, a Haggenmacher-féle sörgyár beszüntette üzemét. A továbbra is működő két pezsgő-, egy konyak- és egy szeszgyár együttes munkáslétszáma sem érte már el a 300 főt, amikor egyedül a zománcedénygyár már közel 400 munkással dolgozott. De az újonnan alakult vállalatok, egy lenszövőés két papírgyár munkáslétszáma is elérte az élelmiszeriparban foglalkoztatottak számát. A háború alatt iparilag megerősödött Albertfalva a 20-as években jelentősen tovább fejlődött. A háborús létesítmények közül a gumigyár már 300 munkással dolgozott. A repülőgépgyár a háború után hamarosan felszámolt, s üresen maradó épületeibe a 200 munkással dolgozó Neuschloss—I/ichtig-féle faárugyár költözött. Fontos alapítás volt a 300 munkással dolgozó új Lódenposztógyár, ami mellett még egy kisebb jelentőségű textilgyár is működött. Nagytétényben a. Metallochémia. üzemei mellett 1922-ben létre jött a Magyar Gumiárugyár, amely később a 564