Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Berend T. Iván - Ránki György: A Budapest környéki ipari övezet kialakulásának és fejlődésének kérdéséhez = Contribution to the problem of the formation and development of the industrial zone around Budapest 535-573

A világháború utáni években azonban az új alapítások legnagyobb része éppen a textilipart érintette. A 20-as években hét jelentősebb új textilipari vállalat létesült. Egyedül 1923-ban négy új üzemet hoztak létre: Budapest—Warnsdorfi pamutszövetgyár Rt., amely pamutszövödével és cérnázóval rendelkezett, az Újpesti Gyapjúfonó és Szövőgyár Rt., a Kendő-, Szövött- és Kötöttárugyár és végül az Újpesti Tarkánszövő és Kikészítőgyár Rt. A vállalatok egy része osztrák—cseh gyárak alapítása volt. 1925-ben helyezték üzembe az Angol—Magyar Cérnagyárat, amely az angol kézben levő pozsonyi cérnagyár alapítása volt, A vállalat 19 000 pamutfonó és 16 500 cérnázó orsóval működött. 1926ban jött létre osztrák tőkések alapításaként a 450 szövőszékkel rendelkező Polláck Hermann és Fiai Rt., s végül ugyanebben az évben létesült az Újpesti Posztógyár Rt., amelynek gyapjúszövödéjében 320 szövőszék, fonodájában 4000 orsó működött.

59 Mindezek következtében a textilipar az elektrotechnikai ipar után második helyre került Újpesten a foglalkoztatott munkások létszámát tekintve. Újpest korábban kiépült városképe ezekben az években csupán az 1923-as kislakásépítések és az 1925—27-es városi bérházépítési akció révén fejlődött tovább. Rákospalota városiasodása terén nem sok előrelépés történt, vízvezeték és csatornázás csak a MÁV lakótelepén volt, s a házak negyedrészében még a villanyt sem vezették be.

60 A rohamosan fejlődő dél-pesti övezet gyáripara is lényegesen átalakult. Kispesten továbbra is a Hofherr-gyár maradt a legjelentősebb iparvállalat. A világháború utáni években, 1924-től indult meg a rendszeres traktorgyártás, s a vállalat gyártmányai a külföldi piacokra is eljutottak. Elsősorban ennek révén emelkedett a gyár forgalma évi 10—15 millió pengőre, munkáslétszáma pedig ismét a 2000 fölé.

61 A város másik jelentősebb nehézipari üzeme, a üpták-féle vasszerkezeti gyár a háború után tönkrement, beolvadt a Ganz-gyárba, amely az üzemet felszámolta. Az új alapítások egy része már korábban is a textiliparra esett. A 20-as évek jelentősebb új alapításai kizárólag textilipari vállalatok voltak. 1920-ban svájci tőkével jött létre a Kárpáthia Ipar és Kereskedelem Rt. selyemszövőgyár, 1924-ben pedig a prágai Schiel-testvérek Rt. leányvállalatot létesített Kispesten — Kispesti Selyemszövőgyár Schiel-testvérek Rt. néven —, amely mintegy 200—250 munkással dolgozott. A korábban Kispesthez tartozó Ohrenstein- és Koppel-féle vasútfelszerelési vállalat és a Kispesti Textilgyár ez időben területileg már Pestlőrinchez került. Az előbbi vállalat változatlan keretek között működött, az utóbbi viszont igen jelentős fejlődést ért el. A világháború előtti 200—300 munkással szemben 1930-ban már 1200 munkás dolgozott a vállalatnál, s 30 000 pamutfonó orsó működött.

62 Lőrinc másik, korábban is meglevő textilgyára a Magyar Textilművek által létesített pamutszövőgyár volt. Ez a vállalat 1926-ban fuzionált a Filatorigát Textilművek Rt.-vel, s az újonnan létrejött vállalat, a Filtex, 20 000 orsóval működő lőrinci pamutfonodájában és 1000 szövőszékkel rendelkező szövödéjében 500 munkás dolgozott.

63 A fejlődő textilvállalatok száma ebben 36* 563