Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Berend T. Iván - Ránki György: A Budapest környéki ipari övezet kialakulásának és fejlődésének kérdéséhez = Contribution to the problem of the formation and development of the industrial zone around Budapest 535-573
Gyári jellegű vállalatok és a gyári munkásság megoszlása üzemkategóriánként 21—50 51—100 101—500 501— munkással dolgo zô üzemek üzem munkás üzem munkás üzem munkás üzem 1 munka Újpest 18 516 10 756 10 1788 3 3309 Rákospalota 2 68 4 377 — — 1 1921 Kispest *" 2 45 — — 7 1543 1 1358 Erzsébetfalva 6 169 4 343 2 356 1 573 Soroksár 2 60 2 139 —• — —• — Pestlőrinc 3 98 — — 3 458 — — Budafok 3 90 4 266 4 847 — —• Csepel 1 21 —• — 1 268 1 1737 Összesen 37 1067 24 1881 27 5260 7 8898 A táblázatból látható, hogy a gyáripari munkások 52,2%-át mindössze hét üzem foglalkoztatta. A koncentrációnak ez a foka jóval túlhaladta az országos és a budapesti színvonalat: Magyarországon a gyári munkások 37,8%-a, Budapesten 31%-a dolgozott az 500 munkásnál többet foglalkoztató vállalatokban. Az újonnan kiépülő Budapest környéki ipari övezetben elsősorban nagyüzemek alakultak. Újpest századforduló utáni ipari fejlődését a már működő bőr- és faipari vállalatok, és más üzemek mellett hat jelentős új alapítás befolyásolta. 30 A legjelentősebb új üzem az Egyesült Izzó volt. Az 1896ban a Kereskedelmi Bank és a Niederösterreichische Escompte Ges. érdekeltségében 2 millió korona alaptőkével létrehozott 700 munkással dolgozó vállalat 1900-ban költözött Újpestre. A gyár fejlődése az újonnan felépített modern gyártelepen rohamosan haladt előre. 1906-ban világviszonylatban is úttörő szerepet játszva az addigi szénszálas izzólámpa helyett megkezdik a Wolfram-lámpa gyártását. A termelés 1906 és 1910 között megnégyszereződött, a gyár termelésének értéke elérte a 10 millió koronát, s ekkor már több mint 3000 munkást foglalkoztattak. A rohamosan fejlődő üzem termelésének 5/6-od részét külföldi piacokon értékesítette. 31 Újpest ipari fejlődésében ugyancsak fontos szerepet játszott, hogy az Egyesült Izzó 1907-ben erősáramú villamossági berendezések gyártását végző, mintegy 150 munkással dolgozó osztályát Egyesült Villamossági és Gépgyár néven önálló vállalattá alakította. A villamossági ipar harmadik létesítménye a Phőbus Villamos Vállalatok 1905-ben Újpesten létrehozott telepe, amely mellett a Magyar Bank érdekeltségébe tartozó vállalat még kilenc teleppel rendelkezett. 32 1903-ban alakult 100 munkással a Keleti és Murányi-féle vegyészeti gyár, 1911-ben pedig Kereszty és Wolff vegyészmérnökök üzeméből a Magyar Bank közreműködésével alakult meg Újpesten a Chinoin gyár, a magyar gyógyszervegyészet később világhírre emelkedő üzeme. 33 550
