Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Berend T. Iván - Ránki György: A Budapest környéki ipari övezet kialakulásának és fejlődésének kérdéséhez = Contribution to the problem of the formation and development of the industrial zone around Budapest 535-573
A Budapest környéki helységek ipari fejlődésében — ipari lakosságának és közvetlen gyáriparának növekedésében egyaránt — az 1910-es évektől kezdve fontos szerepet játszott a háborús készülődés, majd a világháború éveiben ugrásszerűen bővülő hadiipari termelés. A gyáripar általános fejlődésének előmozdítása mellett a háborús konjunktúra speciálisan nagy szerepet játszott a Pest környéki iparvidék kiépülésében, elsősorban Csepel — de ehhez kapcsolódva Erzsébet — rohamos fejlődésében. A monarchia egyik legnagyobb hadiszállítójává ugyanis a csepeli Weiss Manfréd Művek vált. Ennek üzemeiben már a háború előtt 5000, a háború éveiben pedig közel 30 000 munkás dolgozott ! 27 Mindezen tényezők hatására tehát a századfordulót követő közel két évtizedes időszakban a Budapest környéki iparvidék ugrásszerűen fejlődött. A Budapest környéki iparvidék lakossága számának alakulása 1900 1910 1920 % (1900-at 100-nak véve 1920-ban) Újpest 41858 55 197 56 489 135 Rákospalota 11744 25 147 36 008 307 Kispest 28 9 804 30 212 51064 521 Krzsébetfalva 15 732 30 970 40 545 258 Soroksár 8 871 13 345 16 253 183 Pestlőrinc 5 952 7 824 11777 200 Budafok 7 273 10 954 13 686 187 Csepel 4 568 9 462 13 990 300 összesen 105 802 183 111 239 812 226 A vizsgált Budapest környéki helységek lakossága tehát igen gyorsan, 1920-ra 126%-kal növekedett. Ez az emelkedés jóval gyorsabb volt, mint a fővárosi lakosság létszámbővülése: Budapest népessége ugyanis az 1900-as 733 358-ról 1910-ben 880 371 főre, 1920-ra pedig 928 996 főre, 26%-kal emelkedett. 1900-ban a környező helységek népessége a fővárosi lakosság 14% -át tette csupán ki, 1910-ben 21%-ot, 1920-ban viszont már 26%-ot! A lakosság létszámának rohamos növekedése és jelentőségének emelkedése a fővárosi lakossághoz képest világosan jelzi a Budapest környéki övezet kifejlődését. Ugyanakkor a fenti táblázat adatai a Pest környéki ipari zóna kifejlődésének lényeges belső eltolódására vetnek fényt: míg a századforduló idején az észak-pesti település játszott vezető szerepet, addig a következő évek fejlődése elsősorban a dél-pesti helységek előretörésével járt együtt. A Kispest—Pestlőrinc—Erzsébetfalva— 546
