Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Szekeres József: Az újpesti hajóépítés története. I., 1863-1911 = Istoriâ sudostroeniâ v g. Ujpest. I., 1863-1911 483-534

voltak azok a körülmények — megfelelő pénztőke, szakemberek, hajóépítési feltételek —, amelyek feltámasztották a hazai tőkés vállalkozók igényét a belföldi hajózás profitjának megszerzésére. A helyzet az 1865 és 1870 közötti konjunkturális évekre már teljesen kiéleződött. Az érdekeltek a sajtó és röpiratok útján tárták fel követelésüket a közvélemény előtt, s támadták ellenfelük, a monopóliumát féltve őrző DGT tevékenységét, amely igyekezett a hazai hajózási vállalatok alakulását meggátolni. A DGT elleni hangulatkeltés

10 érdekében hivatkoztak arra a hatalmas, többmillió forintos profitra, amelyet az, a magyarországi szállítások hasznaként, külföldre visz, s arra is, hogy egyes időpontokban a szállítmányok átvétele körül késedelmesen járt el.

11 Ugyanakkor a DGT főbb teljesítményadatai állandóan emelkedő tendenciát mutattak:

12 Szállított Szállított Hajók Uszályok személyek árumennyiség Év száma % száma % ezer fő % tonna % 1850 48 100 125 100 1349 100 136 821 100 1855 93 193 338 270 1375 102 532 322 470 1860 120 250 469 375 1152 85 844 726 617 1865 135 281 523 418 1385 102 962 852 703 A DGT mellett vegetáló magánhajózási vállalatok és kisebb hajózási társaságok (Luczenbacher Pál négy gőzössel, a Győri Gőzhajózási Társaság két gőzössel, Eggenhoffer József két gőzössel és négy magánkézben levő kis gőzhajó) mind csak néhány vontató és egy-két személyszállító gőzös és uszályhajó fölött rendelkeztek, kizárólag a Duna magyar szakaszán bonyolították le tömegáru (gabona, kukorica, épületfa, kő, tégla és szén) szállítását. Ezek a vállalatok a DGT szállítási tarifájánál olcsóbb árak mellett álltak a hajózási forgalom rendelkezésére:

13 A még közlekedő mintegy 1000 fahajó sem a biztonságos, sem a gyors szállítási igényeket nem elégítette ki. Érdekes megemlíteni, hogy minden tiltó rendelkezés ellenére még a század 60-as éveiben is külön szigorú rendeleteket kellett hozni a hajóknak emberekkel való vontatásának beszüntetésére.

14 Az újpesti téli kikötő létesítése a hajóközlekedés feltételeinek javításán és a hajók biztonságos telelésén túlmenőleg lehetőséget adott a korszerű hajóépítés kifejlesztéséhez. A szájhagyomány és a hitelesnek tekinthető adatok szerint csaknem egy évszázada folyik vashajók építése a kikötőöböl területén. A kikötő 2 kilométer hosszú hajóépítéshez alkalmas partterülettel rendelkezik, 34 hektár (kb. 75 kat. hold) terjedelmű, és befogadó képessége mintegy 800 folyami hajó. A későbbi években épített zsilip és az öböl rendszeres kotrása lehetővé tette a kikötő területének növelését, ami 70 további hajó részére biztosított veszélymentes telelési lehetőséget. 487