Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Barta István: Az 1831. évi pesti koleramozgalom = L'agitation qui a accompagné l'épidémie cholerique de l'année 1831 445-470

Das Beispiel lehrt uns an Pohlen, die ihre National Existenz fruchtlos wieder erobern wollen. Nee apes patiuntur fueos!" — Uo. 79 „Die Gerichts Stellen und andere öffentlichen Ämter von Ministerium ange­fangen, müssen auch durch die Staats-Bürger, die unadelich sind, bekleidet werden ; denn diese müssen auch ihre heilige Rechte gegen die verhasste Aristocratische Angriffe schützen. Denn dass unsrige Aristocraten ärgste Feinde von Städten sind, lehrt uns tägliche Erfahrung. . . Unter Kaiser Sigmund, König Mathias, und vor diesen wurden auch die Markfläke zum Landtage einberufen; jetzt erlauben sie nicht einen städtischen Abgesandten frei zu reden. . . Einmahl für allemahl, die Aristokraten machen nach ihren Willkühr selbst die Gesetze." — Uo. 80 „Weil man aus täglicher Erfahrung weiss, dass der arme Landmann, dem nicht erstattet ist in seiner Person, bloss aber durch öffentlichen Fiscus zu klagen, sich immer in passivem Stand verhält (das heisst ob er Recht oder Unrecht hat, muss er stäts der leidende Theil sein), diesen Missbräuchen vorbeigen zu können, werden ihm solche, als wie andere Staats-Bürger besitzen, Rechte eingeräumt. Zu Folge dessen wird er seinem Stadt, Markfläke oder Dorf-Magistrate, der alle Angele­genheiten schlichten wird, aus ökonomischer Rücksicht unterworfen, denn die aristocratische, das heisst Comitats-Beamten Sutenierung und Unterhalt treibt den Landmann zum Bett-Staab. Zum Appellotions-Gericht wird ein Departements­Prefect mit 4 Beisitzern ernannt, die alle der Verantwortlichheit unterworfen werden; dann müssen auch die Landleute, wie in andern Ländern üblich ist, ihre Stellvertre­tern (Repraesentanten ) zum Landtage schiken, ,,die auch am nächst halten sollenden Landtage einberuffen werden sollen." — Uo. 81 „Und dieser ist unser fester Wille, zu welcher Ausführung wir auch das letzte Blut zum Wohl der Menschheit aufzuopfern bereit sind; widrigenfalls ver­steht sich von selbst, dass die Ruhe nicht anders zu erwarten ist." — Uo. 82 Az egyik gyanúsított, Gyöngyely János pesti ügyvéd, aki a röpiratnak egy példányát állítólag az utcán találta és továbbadta, azt vallotta, hogy az irat olvasásakor látta: „quod democraticis scateat principiis, quibus etiam Epheme­rides repertae sunt", s az jutott eszébe, hogy „quod principia haec aliquis Germanus ex opere Hitel intitulato desumpserit". (A vizsgálat iratai Uo. 70/1831.) — S hogy a röpirat eszméi termékeny talajba hullottak, arra bizonyíték ugyanennek a Gyön­gyely Jánosnak egy későbbi ügye. Gyöngyely aug. 26-án egy levelében, amelyet Kassovicz András túrócszentmártoni jegyzőnek írt, így számolt be a felvidéki parasztfelkelésről: „Superiores Comitatus uti Scepusiensis, Sarosiensis, Abauj­variensis, Zempliniensis, Borsodiensis et Neogradiensis semet erigunt, videlicet in iisdem degentes rustici; jugum Dominate et Comitatus uti communis rumor fért, ex collo suo excutere volunt, quorum postulatum uti audio, in eo consistit: Ut singulus quod tenet qua suum reputet, ab eo nee Domino Terrestri, nec Comitatui solvat, nec decimam praestet, contributionem verő sicut pauper, ita et maximus Dominus aequa­liter solvat, et reliqua etiam onera ferai, singula civitas vei pagus incolis suis justi­tiam administret, quia Comitatus miseram Contribuentem Plebem ad mendicitatem redigit, appellatorium forum autem quod pedaneorum judicum causas revideat unice ex quinque personis consistât, et Coloni suos ad Comitia ablegatus exmittant." Gyön­gyelyt a levél miatt feljelentették, eljárás indult ellene, de a vizsgálat során nem vették észre, hogy a felkelő parasztok fenti állítólagos követelései pontról pontra azonosak a Seitenstückben foglalt követelésekkel! Gyöngyelynek tehát több köze lehetett a röpirathoz, mint amennyit a nyomozás során bevallott, s annyi legalábbis biztos, hogy még egy példány volt a birtokában akkor, amikor tudatosan igyekezett terjeszteni a röpirat eszméit. (A Gyöngyely elleni második vizsgálat iratai: OL. Nádori lt. Exhibita polit. 79/1831.) — A Seitenstücknek egy további példányát Eichholz városkapitány aug. 25-én küldte meg a kancellárnak; ezt is a Fehér hajóban találták. (OL. Kane. ein. 2313/1831.) 83 A pesti cipész céh kb. 700 mesterlegénye közül 600 korábbi — munka­viszonyai megjavítását és szervezkedési szabadsága biztosítását célzó — követe­lései elutasítása miatt 1836. febr. 21-én abbahagyta a munkát. A legényszálláson gyűlésező, s a munkát folytatókkal szemben erőszakot alkalmazó sztrájkolok ellen febr. 25-én egy csapat városi hajdú és egy század katona vonult fel. A sztrájkolok 469

Next

/
Oldalképek
Tartalom