Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

V. Windisch Éva: Az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosai a reformkorban : adalékok a pest-budai értelmiség kialakulásához = Les bibliothecaires de la Bibliotheque Nationale Széchényi pendant l'ere des réformes 409-444

és olasz nyelvtudással is rendelkezett;

99 az 1810-ben kinevezett Cseronka András — azelőtt könyvkötő — a német, latin és magyar mellett szlovákul is tudott, s kézírása is jó volt.

100 Cseronka 1822-től a régiségtárban szolgált tovább. Utódja Zimmermann György lett, aki korábban más szolgálatot teljesített a múzeumban.

101 Ennek halála után, 1831-ben további — nem szakmai — szempontok merülnek fel a szolga személyének kiválasztását illetően: nem jöhetnek szóba a mesteremberek, sem azok, akik túlságosan szegények, vagy megbízhatatlannak látszanak, sem a részegesség gyanújával vádolhatóak. Horvát ekkor 12 jelentkező közül válogat. A pályázók nagy része eddig magánszolgálatban állott vagy kiszolgált katona, de van köztük pék, cipészlegény, cipészmester is. Választása Gromann Andrásra, egy Esterházy-ezredbeli volt őrmesterre esik, aki ért magyar, latin, német nyelven, a többieknél képzettebb és előnyösebb külsejű, életmódja becsületesnek ismert.

102 Gromann 15 éven át végzi munkáját a könyvtárban Horvát István teljes megelégedésére; Horvát távollétében kiszolgálja az olvasókat, sőt szabad idejében „erőihez képest" a kéziratok katalógusát írja össze.

103 A nagy árvíz idején Gromann érdemeket szerez a könyvtár anyagának megmentésénél.

104 A beléje vetett bizalom könyvtári működésének utolsó éveiben mégis meginog. Már 1837-ben szó esik a szolgák megvesztegetéséből származó visszaélésekről,

105 1841-ben pedig kiderül, hogy a szolga lakására vitte a Pray-kódexet más kódexekkel együtt, és ott engedte át használatra.

106 Amikor pedig Gromann a rendelkezések ellenére egy pesti magyar szabónak az Bsterházy-nemzetségre vonatkozó, képekkel ellátott munkát kölcsönöz ki, Kubinyi múzeumigazgató elveszi tőle a Iyudoviceumban őrzött könyvtár kulcsait.

107 Beteges állapotára való hivatkozással Gromannt 1846 elején az újonnan alakult Képcsarnokba helyezik át.

108 Utódját 26 jelentkező közül választja ki Kubinyi a Kereskedelmi Társaság volt irodai szolgája, Szabó János személyében.

109 A könyvtárosi pálya fejlődésére vonatkozólag az elmondottakból azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy bár a könyvtárosok száma egyelőre még csekély volt, már alakulóban voltak a pálya körvonalai.

110 A könyvtárosok elvben az értelmiségnek speciális feladatokkal ellátott, külön csoportját alkották, s kétségtelen volt, hogy hivatásuk nem kezelhető mellékfoglalkozásként. Apályáról alkotott hivatalosnak tekinthető elképzelést a nemzeti könyvtár könyvtárosának, Horvát Istvánnak nézetei jelentették; az értelmiség szélesebb köreiben élő kép egyelőre homályos, a részletekre ki nem terjedő volt. A kétféle elképzelés különbségeiből — mint láttuk — nehézségek adódtak a könyvtári állások betöltésénél. E véleménykülönbségtől eltekintve is feltűnő azonban a jelentkezők aránylag csekély száma, s az, hogy a pályázók többsége jelentéktelen személy, aki a kulturális fejlődést más területen sem mozdította jelentékenyen elő. Ez a két körülmény a nemzeti kultúra pillanatnyi helyzetét tükrözi: a nemzeti tudományosságnak még nincsen tömegbázisa, a kor legjobb tudósai még távol állanak a nemzeti gondolattól, s azt a néhány személyt, aki a nemzeti könyvtár feladatainak megoldására vállalkozna, elsősorban anyagi helyzete, vagy a Pestre kerülés vágya vezeti. Olyan 428