Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Bélay Vilmos: Adalékok az ár- és bérviszonyok történetéhez Pest-Budán, 1790-1848 = Dannye k istorii izmenenij obsego urovnâ cen i zarplat v gorodah Pest i Buda, 1790-1848 gg. 363-407

évre helyben 16, vidékre 20 forintba került. Utóbbinak egyébként ebben az évben 850 előfizetője volt az egész ország területén. A Tudományos Gyűjtemény c. ismeretterjesztő folyóirat, amely Trattner kiadásában 1817-től kezdődően jelent meg, egész évre előfizetve 14 forintba került, postán vidékre küldve pedig 18 forintba.

65 A Pesther Handlungszeitung, Kommerzial und Industrieanzeiger előfizetési ára 1839-ben félévre 2 forint 30 krajcár helyben és 3 forint 30 krajcár postai szállítási díjjal együtt vidékre. A magyar irodalom terjesztésében nagy érdemeket szerzett Bletképek, amely 1844-ben indult meg, hetenként jelent meg két-két íves füzetben, félévre boríték nélkül helybe 5 pengő forintba került, borítékban pedig 5 forint 30 krajcárba, vidékre postán 6 forintba. Az Iparegylet lapja, a Hetilap, mint címe is elárulja, hetenként jelent meg. 1845-ben, megindulása évében félévi előfizetése helyben 3 pengő forintba került, vidékre postán küldve 4 pengő forintba, a következő évre 1 — 1 forinttal megemelték az előfizetési díját mindkét kategóriában.

66 A könyvek mai szemmel nézve, rendkívül drágák voltak. így például Hartleben pesti könyvkereskedő hirdetésében, 1820-ban mintegy 46 könyv szerepel.

67 Ezeknek ára általában 4 és 10 forint közt váltakozik, de van köztük olyan is, nevezetesen Papon abbénak a francia forradalomról írott nyolckötetes munkája, amelynek ára 32 forint. Ebben az évben a tartás nélkül szegődött szőlőmetsző 39 krajcárt kapott egy napi fáradságos munkája fejében. Egy ilyen drága műért tehát több, mint két hónapig kellett volna reggeltől estig dolgoznia, mert egy héten, azaz hat munkanapon mindössze 234 krajcárt, vagyis 3 forint 54 krajcárt keresett. Nem beszélve most a finom metszetekkel ellátott, drága kiállítású könyvekről, még mindig áll az a tétel, hogy egy átlagos kiállítású könyv ára egy napszámos egész heti napszámbérével egyenlő. 1844-ben a Magyar Tudós Társaság által kiadott 800 oldalas magyar—német szótár fűzve 3 forintba, a 854 oldalas német—magyar szótár 2 forint 30 krajcárba került. Az ugyanazon kiadónál megjelentetett Werbőczi-féle hármaskönyv (466 oldal) ára fűzve 2 forint 30, kötve 2 forint 36 krajcár. Schwartner Magyarország statisztikája c. 1809-ben kiadott német nyelvű munkája 1847-ben 5 forintért volt kapható Lantosy József pesti antikváriusnál. Katona István 42 kötetes História Criticája ugyanott 150 forintért volt megszerezhető.

68 Ezek a könyvek a szegény ember jövedelméhez képest hallatlan drágák, csak jómódú ember vásárolhatott ilyent. A szegénységnek persze nemcsak pénze, de még igénye sem volt akkor könyvre. Csak a jobbmódu emberek vehették igénybe a bérkocsikat. Ezeknek szabott viteldíjuk volt, de szinte egész korszakunkon keresztül állandó a panasz a bérkocsisok zsarolásai miatt, jeléül annak, hogy a hatóság nem, vagy csak nagy üggyel-bajjal tudta a kocsisokat a tarifa megtartására szorítani. 1796 szeptemberében a megyei hatóság szabályozta a pesti és budai bérkocsisok tarifáját. Eszerint mindkét városban a lineákon belül bárhová 12 krajcár a viteldíj. Ha budai kocsi Pestre, vagy pesti Budára 26 Tanulmányok Budapest múltjából 401