Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Nagy István: A manufaktúra-ipar kialakulása Pest-Budán = Razvitie manufakturnoj promyšlennosti v gorodah Pest i Buda 285-342
a családból hozta magával. Holicson nőtt fel, 15 éves korában mostohaapjával (id. Cuny Domokos 1759-ben ugyanis meghalt), Hermann Sándorral Tatára került, az Eszterházyak fajanszgyárába. Itt tökéletesítette szakmai tudását. A tatai gyár vezetésére azonban nem számíthatott, mert mostohatestvérének az anyai örökség révén előjoga volt ehhez. Hermann halála után így mostohatestvérének férje, Schlögl János György került a gyár élére. Kuny Domokos máshol kereste a boldogulást: családi egyezség után 1785-ben Budára ment, s ott alapított új fabrikát. 126 Kuny vállalkozásához a körülmények általában kedveztek. A bécsi udvar a porcelánnal szemben ekkor inkább a fajansz pártján állott, s a fajansz a főúri háztartásokban Magyarországon is divatos lett. A bécsi gazdasági politika a fajanszipar fejlődése elé, amint ezt a holicsi manufaktúra példája is mutatja, különösebb akadályokat nem gördített. A pest-budai piac szintén kedvező kilátásokat nyújtott, Kuny várható versenytársai csak a felvidéki korsósok és fazekasok, azonkívül a bécsi kiváltságolt császári porcelángyár voltak. A tatai üzem nem okozott konkurrenciát, a család ugyanis megegyezett abban, hogy a tatai fabrikáé legyen az ország nyugati felének piaca, a budaié pedig a keleti részé. 127 A manufaktúra alapítási körülményeit Kuny a budai városi tanácshoz intézett 1794. évi beadványában részletesen ismerteti. Amint már említettük, saját költségén beutazta az országot, s a gyártáshoz szükséges anyagot drága próbákkal kísérletezte ki. A budai Schnirk-féle kertben egy kísérleti laboratóriumot állított fel 4 kemencével, ahol a Buda környékéről gyűjtött anyagot két és fél éven át vizsgálta. Mindez 3000 Ft-jába került. Majd 1000 Ft-ért 3 holdnyi telket vett a Krisztinavárosban, s azon 30 munkásnak alkalmas gyárépületet emelt. (A Déli pályaudvar mellett, a mai Kuny Domokos utcában.) Az épület és a felszerelés összesen 22 000 Ft-jába került. A gyár felállításához szükséges tőke természetesen a családi vagyonból származott. 128 Az 1786-i gyárkimutatás szerint Kuny 4 külföldi, 8 belföldi legénynyel és 1 belföldi tanulóval dolgozott. A nyersanyagszükséglet évi 2924 Ft-ját emésztette fel, a termelt áruk értéke 4822 Ft-ra rúgott. Készítményeit Pest-Budán, Székesfehérvárott, Pécsett, Kassán, I/őcsén és Vácon adta el. Ezenkívül Erdélybe és Iyengyelországba is szállított. 129 Az 1787. évi gyárkimutatás szerint Kuny manufaktúrája szépen fejlődött. A 14 munkást foglalkoztató üzem neve ekkor fajansz- és angol kőedény-gyár (az angol kőedény mai helyes elnevezése angol keménycserép). 130 A nyersanyagot Kuny Budáról, Pestről, Solymárról, Győrből, Komáromból, Bécsből, Villachból és Szászországból szerezte be 3916 Ft értékben. A külföldi országokból nyüván a vegyianyagokat vette meg. A készített áruk értéke ebben az évben 5940 Ft-ra emelkedett. Edényt, szervízt, kávéskészletet gyártott festett művészi kivitelben. Kuny állami pénzelőleget kért manufaktúrája számára, azonkívül császári privilégiumot. m Túlzott volt tehát Kuny 1787. évi ama állítása, amely szerint manufaktúrája évi 20 000 Ft-ot forgalmazott volna. 132 Mindenesetre a manu310
