Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Nagy István: A manufaktúra-ipar kialakulása Pest-Budán = Razvitie manufakturnoj promyšlennosti v gorodah Pest i Buda 285-342
Magyarország sajátságos viszonyai között/ elsősorban a kereskedelmi tőke hiánya, az ipar fejletlensége miatt a XVIII. században (kivéve a század utolsó negyedét) a főúri rend egyes tagjai alapították az első manufaktúrákat. Ezeknél a kereskedelemből származó tőkét a földvagyon helyettesítette, s a szükséges munkaerőt külföldről, illetve birtokaik népességéből toborozták. Manufaktúráikat rendszerint birtokaik jelentősebb helységeiben építették fel, de nagyobb városokban is találkozunk főúri alapítási kísérletekkel. Nem véletlen tehát, hogy az első alapítási kísérlet mind Budán, mind Pesten főúr nevéhez fűződik. 26 Érdekes jelenség, hogy a század első felében a népesebb Buda még inkább színtere az ilyen vállalkozásoknak, mint a nagyobb fejlődési lehetőségeket tartogató Pest. Az első budai vállalkozó Mercy tábornok, bánsági földbirtokos, temesi kormányzó. Mercy tábornok 1730-ban Magyarországon kartongyárat akart létesíteni, s ehhez külföldről szakembereket hozatott be. Mivel birtokán gyára még nem épült fel, munkásait ideiglenesen Budán akarta foglalkoztatni a budai katonai parancsnok segítségével. A fabrika részére Budaújlakon (a mai Császár-fürdő környéke) házat vett, s a Vízivárosban gyártmányai részére üzletet nyitott. A tábornok vállalkozása a városi tanács, a céhek kemény ellenállásába ütközött. A budai tanács azzal érvelve, hogy Mercy a kereskedőket üzletével megkárosítja, azonkívül munkásai protestánsok, a fabrika felállítását megtiltotta. Erre Mercy emberei a helyettes várparancsnoktól katonai aszszisztenciát kaptak. Végeredményben azonban Budának városi jogaira hivatkozva a vállalkozást sikerült meghiúsítania. Sokat ártott Mercy vállalkozásának a várparancsnokkal való társulása. (Valószínű, hogy a budai katonai parancsnok nem önzetlenül támogatta Mercy tervét.) Buda ebben az időben a hatalmaskodó és a város haszonélvezeteit kisajátító császári katonasággal állandó ellenségeskedésben állt, s a katonai asszisztenciát is a város joghatóságába való beavatkozásnak minősítette. A várparancsnokságnak a haditanácshoz, Bécsbe küldött jelentése szerint a munkások protestáns vallására való hivatkozás nem volt egészen helytálló, mert csupán a fabrika direktora lett volna protestáns. A jelentés szerint a vallás kérdését más esetekben maguk a budaiak sem vették ennyire komolyan, mert egyes céhmesterek evangélikus segédeket is alkalmaztak, s városi polgárnak görögkeleti szerbeket is felvettek. A tanács érvelése ebben a kérdésben igen átlátszó, folytatja a jelentés, mert a katonai parancsnok tudomása szerint maga a polgármester is fabrikát akart Budán felállítani, s ilyen célból épp Mercy munkásaival tárgyalt. A tárgyalásoknál a vallás nem jelentett akadályt. (E vállalkozó szellemű polgármester Vánossy Ferenc lehetett, akit a városi pénzek hűtlen kezeléséért 1737-ben az egész tanáccsal együtt elmozdítottak.) E jelentés — bár hitelt teljesen nem adhatunk neki — érdekesen világítja meg a Mercy-féle vállalkozással kapcsolatos eseményeket. 27 A Mercy-féle vállalkozáson kívül más főúri kísérletről Budán nincs tudomásunk. Két évvel később sokkal önzetlenebb terv merült fel a város iparosítására. Szerzője Germeten Bernát, kamarai tanácsos, aki a 292
