Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Tóth Andrásné Polónyi Nóra: Műszaki munkálatok Pest városában a XVIII. században = Wasserbauten und andere öffentliche Arbeiten der Stadt Pest im 18. Jahrhundert 241-283

futóhomok elleni védekezés céljából faültetést és kisebb mértékű erdőtelepítést is elhatároztak.

32 Bnnek a csatornának felfelé, a Paschgallmalom felé (a patak és a mai Egressy út találkozásánál !) való folytatását rendelték el az 1745. május 10-i tanácsülésen. Ekkor ugyanis megbízzák a telekkönyvvezetőt, hogy „ex ratione boni publici" a Rákoson túli árkot tovább vezesse, „wie schon zwischen der Stadt [ti. Mühl] und Herrn Paschgalls Mühl angefangen worden und zwar quoad sumptuum juxta priorem Ideam".

33 A természeti erők romboló hatásán kívül — árvíz, futóhomok — a nagy költséggel és fáradsággal létesített árok sok kárt szenvedett a legelésző állatok pusztításától is, amelyek egy-egy szakaszon azt annyira tönkretették, hogy a víz újból és ismételten elárasztotta a környező réteket. A telekkönyvvezető ilyenkor természetesen azonnal intézkedett a hibák rendbehozatala érdekében.

34 A Rákos patak alsó szakaszán szintén keletkeztek mocsaras, elöntéses területek. Ezek bizonyos mértékű szabályozásának a század közepére szintén meg kellett történnie, mivel egy 1750-ből származó tanácsülési bejegyzés szerint Scopek pesti polgár arra kér engedélyt a tanácstól, hogy a Váci úton levő kőhíd alatti szántói mellett a Rákos csatornán egy malmot létesítsen.

35 A század közepére tehát a Rákosnak a pesti határra eső szakaszán végbementek bizonyos szabályozási munkálatok. A Paschgall-malom és a Péceli tó — amely már a pesti határon túl, péceli területen lehetett — közötti szakaszra vonatkozóan ezeket az adatokat alátámasztja egy 1750-ből származó részletes beszámoló, amely a következő évre tervezett hadgyakorlat táborozási helyének pontoa kijelölése érdekében készült.

36 A városi tanács, a katonaság s egy szakértő katonai mérnök bevonásával létesített bizottság a Rákos mezőnek a Királyhegy környéki részét vizsgálta felül a táborozás helyének kijelölése céljából. Majd a katonaság vízzel való ellátása érdekében a Rákos patak vízellátási viszonyait tanulmányozták. A bizottság Langer Ferenc hadmérnököt bízta meg ezzel a feladattal, aki pontos helyszíni szemle alapján számolt be tapasztalatairól. A Paschgall-malom és a Péceli tó közötti, kb. három óra járásnyi folyamszakaszt kétszer is végigjárta és a mocsárképzésre hajlamos, elsekélyesedő, de még nyáron sem kiszáradó patakról megjegyzi, hogy annak egyes szakaszait töltések és általában egy öl széles csatornák közé szorították. Vizét a környező mocsarakból beszivárgó lé kissé poshadó ízűvé teszi ugyan, de gondos felderítés után megállapítható volt, hogy ennek ellenére a víz iható s az egészségre ártalmatlan.

37 A táborozás helyének kijelölésén, planírozásán, az oda vezető utak rendbehozatalának elrendelésén kívül ugyanekkor a Rákos melletti csatorna rendbehozatalát, valamint az itatásra kijelölt helyek kiépítését is elrendelték, — természetesen a város költségén.

38 Legalábbis erről tanúskodnak a különböző munkálatokról benyújtott számlák 879 forint összegben, amelyeket a város fizetett ki.

39 A század második felében már a helytartótanács akkorra rendszeresebbé váló irányítása és ellenőrzése alatt folytak ezek a munkálatok. 1763 február 28-án a helytartótanács országosan elrendeli a mocsarak 248