Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Fügedi Erik: Középkori magyar városprivilégiumok = Ungarische Stadtprivilegen im Mittelalter 17-107
nak. 47 Az oklevél eredetiben nem maradt fenn, és bár hitelességéhez kétség nem fér, a fehérvári kiváltságokat mégsem származtathatjuk I. István korából. A korai magyar városfejlődés és a privilégiumok szempontjából ez a kérdés olyan fontos, hogy meg kell kísérelnünk a kiváltságok keletkezési időpontjának meghatározását. Ehhez azonban egy kis kitérőt kell tennünk és Fehérvár topográfiai viszonyait kell közelebbről szemügyre vennünk. Fehérvár XV. század végi városi hatósága a város bírójából és 12 esküdtből állott. A fennmaradt privilégiális oklevelek tanúsága szerint a 12 esküdt közül 7 a belső várost (castrum), 2 a budai külvárost (civitas exterior), 2 a déli külvárost (nova villa) és 1 esküdt egy közelebbről meg nem határozható, falakon kívüli városrészt (nova civitas) képviselt. Az esküdteknek ez a megoszlása — mai ismereteink szerint 48 — 1471 -ben fordul elő először. 49 A régebbi oklevelek ehhez képest annyi változást mutatnak, hogy 1446-ban a belső várost még 8 esküdt képviselte, s a nova civitas ekkor még nem szerepelt. 50 A tanács összetétele nyilván hosszabb fejlődés eredménye. Az esküdtek felsorolása valószínűleg rangsort is jelent, ez viszont azt a sorrendet, amelyben a külvárosok lakossága a városi tanácsban kiharcolta magának a képviseletet. A rangsor tehát a település kronológiájának meghatározására nem alkalmas. A település kronológiája szempontjából az esküdtek felsorolásánál többet mond a város töredékesen ismert topográfiája. A város legrégibb része kétségtelenül a castrum, a belső város. Központját a királyi család két létesítménye, a bazilika és a királyi palota foglalta el, mindkettő még a XI. század elején keletkezett. A bazilikához csatlakozott a társaskáptalan, a királyi palotához pedig egy ugyancsak korai birtokokkal is rendelkező Szt. Imre-kápolna. Ezen a két egyházi intézményen kívül csak egy templom volt a belső városban, a város Szt. Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt plébániája. A krónikából tudjuk, hogy ezt a templomot IV. Béla építtette ifjabb király korában, legújabban pedig Fitz Jenő megállapította, hogy a templom egy már régebben álló templom vagy kápolna helyén épült fel. 51 Ez a megállapítás azt jelenti, hogy a plébánia nem keletkezett szükségképpen a XIII. század elején, hanem annál régebbi is lehet. Valamennyi itt felsorolt egyházi intézmény helyét ismerjük, ezek a belső város központját foglalták el, tőlük északra és délre maradt hely a város egyéb épületei számára. A lakóházaknak csupán egy része volt a polgárok kezén, a királyi palota és a bazilika nyilvánvalóan a király kíséretébe levő előkelők egy részét is ide vonzotta, a veszprémi püspök palotáját oklevelekből is ismerjük. 52 Ugyancsak ismerjük a belső város erődítési rendszerét, falait és két kapuját, a Budai és a palotai kaput. 53 Kevesebbet tudunk a budai külváros (civitas exterior vagy suburbium Albense 5 *) topográfiájáról. Plébániatemplomán, a Szt. Domonkos templomon kívül sok egyházi intézményt találhatunk benne: a „falakon kívüli" Szt. Miklós-prépostságot, a domonkosok és ferencesek tatárjárás előtt felépített kolostorát és egy Mária-templom melletti domonkos zárdát. 55 24
