Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Tóth Andrásné Polónyi Nóra: Műszaki munkálatok Pest városában a XVIII. században = Wasserbauten und andere öffentliche Arbeiten der Stadt Pest im 18. Jahrhundert 241-283
ságban is felhalmozódott. Kzért szerepelt ezentúl a külvárosi csatornázási munkálatok között elsőként mindig a Rákos árok kitisztítása. 22 Nem lehetett sokkal vigasztalóbb a vizafogói csatorna állapota sem. Krre következtethetünk ugyanis azokból a jelentésekből, amelyeket árvizek alkalmával készítettek s melyekben többször történik említés mindkét csatorna elhanyagolt állapotáról. A gondozatlan, kellően nem tisztogatott árkokból és csatornákból a víz több helyen kiöntött és elárasztotta a környező, mélyebben fekvő helyeket. Különösen előfordult ez árvizek alkalmával, amikor a Duna vize a vizafogói csatornán át benyomult a Rákos árokba is. Az árhullám visszahúzódása után pedig az árkokban visszamaradt poshadó víz ugyancsak a fenti okból nem tudott megfelelő gyorsasággal a Rákos árok Boráros téri torkolata felé lefolyni. Az árkok korszerűsítése ügyében kikért szakértői vélemények mindkét árok kitisztítását, elmélyítését és kiszélesítését, egyes szakaszokon töltések létesítését javasolták. 23 A probléma végleges megoldása — amely végső fokon szorosan összefügg az árvízvédelem és a Duna-szabályozás kérdésével — még a XIX. század első éveiben sem következett be. 1804-ben a Rákos árok egy újabb szabályozásáról van tudomásunk. Hild egy évvel később szintén foglalkozik tervezetében ezzel a kérdéssel. 24 A század későbbi évtizedeiben bekövetkezett nagy feltöltési és árvízvédelmi munkálatok során a két, az újabb térszín alakulat következtében idejétmúlt árkot véglegesen felszámolták. A XVIII. századi pesti határban egyéb vízépítészeti munkálatokról a Rákos pataknál, az ennek környékén és a távolabb fekvő mocsarakkal kapcsolatban van tudomásunk. Iyényeges fejlődés e szempontból a század második felében, mégpedig annak 60—80-as évei között történt. Waczpaur térképén a mocsarak, de még a Rákos patak is szabályozatlannak látszanak, a huszonkét évvel később keletkezett Balla-féle térképen a Rákos egész folyásán kísérőcsatornák, töltések tűnnek fel. A mocsarak közül pedig általában azok, amelyek a Rákos patak mellett fekszenek a vízépítési munkálatok kétségtelen jeleit szintén magukon viselik. 25 A pesti határ patakjaival és mocsaraival kapcsolatos nagyobb arányú vízműszaki munkálatoknak ezek szerint tehát a század második felében, annak 60—80-as éveiben kellett megtörténniük. A Waczpaurféle térkép pontatlanságára, ábrázolási módjának hiányosságaira mutatnak viszont azok az adataink, amelyek kétségtelenül bizonyítják, hogy bizonyos ilyen jellegű munkálatok már 1764 előtt végbementek. A tanácsülési jegyzőkönyveknek már előbb is említett rövid bejegyzései, egy-egy más vonatkozású szövegben elrejtett utalás, esetleg egy teljes idegen témával kapcsolatban meglepetésszerűen előugró, de számunkra jól használható adat — ezek azok a láncszemek, amelyeknek elemzése és értékelése segítségével összeállíthatjuk azt a fejlődéssort, amely végső fokon a Rákos pataknak és mocsarainak szabályozásával kapcsolatos vízműszaki munkálatokat mutatja be. A Rákos patak, amely Salamon Ferenc szerint „kisded korában már vénségre jutott folyó", a nagy folyamokra jellemző lassúsággal, időnként elsekélyesedve és mocsarakat alkotva ássa magát keresztül a 246
