Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Tóth Andrásné Polónyi Nóra: Műszaki munkálatok Pest városában a XVIII. században = Wasserbauten und andere öffentliche Arbeiten der Stadt Pest im 18. Jahrhundert 241-283

áradásai következtében azonban megtelt vízzel s gyakran ki is öntött. E kiöntések maradványai voltak azok a nedves területek, amelyek a pesti majorságok számára oly komoly értéket jelentettek. Másfelől azonban a Duna gyakori áradásai a kertek, majorságok s az ezeken a területeken idővel mind nagyobb mértékben épített lakóházak szempontjából egyre nagyobb veszedelmet jelentett, Ugyanezért vált ekkor időszerűvé a mai Szt. István körút — Váci út — Rákos patak — Duna által határolt területen levő ún. vizafogói szántók árvízmentesítésének kérdése is. A dunai töltések építésén kívül — amelyeket már korábban, 1743-ban elkezdtek — felmerült a terület keleti felén, a Váci út mellett húzódó mocsaras részek felszámolásának problémája is.

16 A pesti tanács 1749. május 5-én tartott ülésén a következő határozattal rendelte el ezt a kétségtelenül nagy jelentőségű munkálatot: „Es ist proponirt werden ob man nicht den Rakoss herab durch die Ober Mayrhöffe in die Donau führen und alldorth auf einen Ort ein Tuchwalg anlegen und bauen solle, worauf mit der Ehrsamen Burgerschaft einsehlig beschlossen werden. Je man solle den Rakoss prejectirter Massen herabführen und von seiten der Stadt darob sein, dass ob publicum bonum eine Tuchwalg könne angelegt werden."

17 Május 30-án a következő feljegyzés olvasható a tanácsülési jegyzőkönyvben: „Weilen vermög Prothocoll den 5. May resolvirt worden, den Rakoss umb die Stadt zu führen, als wird ein solches hiermit den Grundtbuch pro effectuatione intimiret. "

18 A két tanácsülési bejegyzés — éppen a fogalmak tisztázatlansága miatt — közelebbi magyarázatot igényel. Zavaróan hat ugyanis ez alkalommal is a közelebbi megjelölés nélkül alkalmazott „Rákos" név. A május 5-i bejegyzésben szereplő felsőmajorságok ugyanis a mai Rákóczi úttól északra, a Majakovszkij utca és a Nyugati pályaudvar közötti részen voltak.

19 Tehát első pillanatra a szabályozási munkálatot inkább a Rákos árokra vonatkoztathatjuk. Az írott forrásnál szemléltetőbb térképábrázolás azonban ez alkalommal is megoldja a problémát. Waczpaur fentebb említett térképe ugyanis világosan kirajzolja a Rákos patakból, annak torkolati szakaszából kiinduló csatornát, amely a vizafogói szántókon végighaladva a mai Elmunkáshíd környékén torkollik a Rákos árokba. A Rákos ároknak északi torkolata ekkor már nincs feltüntetve. A vizafogói csatorna így a Rákos árkon keresztül, a város megkerülésével a mai Boráros tér környékén torkollik a Dunába.

20 A hivatkozott térkép jelmagyarázatában a csatorna és az árok is egyaránt „Canalis ex Rakoss" névvel jelölt, ami világosan jelzi, hogy a vizfogói csatorna a Rákos patakból nyílt, és Rákos árok csupán ezen a csatornán át érintkezett közvetlenül a Rákos patakkal.

21 A szabályozott s a vizafogói csatornával való összeköttetése révén jelentőségében megnövekedett Rákos árok szerepe a külvárosok fejlődése következtében az idők folyamán lényegesen megváltozott. A század második felében a külvárosokban szabályos utcák alakultak ki. Ezek belső csatornahálózata szinte teljes egészében a Rákos árokba torkollott, ahol a sár és piszok a megfelelő tisztogatás hiányában néha egy öl magas245