Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Tóth Andrásné Polónyi Nóra: Műszaki munkálatok Pest városában a XVIII. században = Wasserbauten und andere öffentliche Arbeiten der Stadt Pest im 18. Jahrhundert 241-283

árvízmentes, homokbuckás terület, a híres „pesti homok" következett, amelynek kietlen, terméketlen pusztaságát csak a Rákos patak nádasvizes rétjei, a hellyel-közzel előbukkanó mocsarak s a kőbányai Óhegy kiemelkedő tömbje tarkították. Ez a homoktenger uralkodott a pesti síkság felett, s állandó mozgásával úgy alakította a térszínt, hogy nemcsak az emberi munka alkotásait pusztította el, hanem még kisebb folyóvizek, sőt a Duna folyását is befolyásolta.

8 A pesti határ két patakjának, a Rákospataknak s az egykori városligeti pataknak irányát a homokbuckák elhelyezkedése szabta meg.

9 Az északnyugati irányban sorakozó buckák között a patakok csak ebben az irányban, a homokos, hepehupás térszínen egyenetlen és csekély eséssel, időnként elposványosodva, mocsarakon és fattyúágakon keresztül juthattak a Dunába. A Rákos patak környékén levő nagyobb mocsarak — a Kerek tó, a Csikós tó, a Nádas tó és Büdös tó — s a számtalan kisebb vizenyős területdarabok — a városligeti mocsár, a határ déli részét tarkító mocsárfoltok s végül a Dunának a városfaltól északra eső áradásos-kiöntéses szakasza — a század első felében még a maguk természetes állapotában terültek el a homokpusztaságban. Az ősi, természetes utakat, amelyek az ország különböző vidékeiről Pestre futottak össze, természetesen minden térkép feltünteti. A Vác, Hatvan, Üllő és Soroksár felől a pesti rév felé tartó országutak a város fejlődésének legfontosabb tényezői voltak, amelyeknek állapota, használhatósága, valamint a város életritmusa, gazdasági forgalma között szoros összefüggés van. Erről a korabeli irodalom nyújt hiteles képet. Száraz időben por és homok, esős időben sártenger: így fogalmazhatjuk meg röviden az irodalmi forrásokból leszűrhető állapotot. Ez magyarázza, hogy a pesti határban a század második felében a fő útvonalakat sok esetben megkerülő mellékutak keletkeztek, amelyek a város belseje felé haladva a vásártéren találkoztak az országutakkal.

10 A pesti határ fent vázolt képe már a Rákóczi-szabadságharc után fokozatosan átalakult, s az emberi tevékenység nyomai egyre nagyobb mértékben mutatkoztak az egykor vigasztalan homokpusztaságon. A város növekvő számú polgársága lassan-lassan birtokba vette a határ művelésre alkalmasabb, a falak szomszédságában fekvő területeit. Kerteket létesítettek, majorokat építettek, szántóföldeket műveltek. Sőt messzebb, a Rákos patak vizenyős partjai mellett kaszára is fogták a gazdag réteket. A 30-as években kialakult az egykori Lerchenfeld területén az első külváros, a mai Józsefváros, s a Terézváros helyén is gombamódra szaporodtak el a kertes települések.

11 A határ művelésének intenzívebb megindulásával függtek össze a mocsdrlecsapolási és csatornázási munkálatok, melyeknek első nyomai már a pesti külterület legkorábbi részletes térképén is feltűnnek s az újjáéledő város élniakarásának és fejlődőképességének élő bizonyítékát nyújtják. 16* 243