Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Tóth Andrásné Polónyi Nóra: Műszaki munkálatok Pest városában a XVIII. században = Wasserbauten und andere öffentliche Arbeiten der Stadt Pest im 18. Jahrhundert 241-283

a városon kívüli legelők bérbevétele terén súlyos nehézségek mutatkoztak. Ezzel megszűnt a mezőgazdaság — Pest számára amúgyis mesterkélt jellegű — fejlődésének lehetősége. A mezőgazdaság háttérbeszorulásával egyenes arányban kerültek ismét előtérbe az ipari és kereskedelmi tényezők. A szabadságharc óta eltelt emberöltő alatt országszerte megélénkült a gazdasági élet, aminek természetesen Pest életében is láthatjuk nyomait. A korábban is híres pesti országos vásárok ekkor egyre inkább a magyar kereskedelmi élet jelentős eseményeivé váltak. A város lélekszáma 5—6000 főre emelkedett, a lakói egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak újból a kereskedelem és ipar felé. Ennek eredményeképpen Pest újabb félszázad alatt az ország kereskedelmi, ipari és szellemi központjává vált.

4 Ez a jelentős fejlődés nem mehetett végbe bizonyos műszaki, technikai jellegű előfeltételek megvalósulása nélkül. Tanulmányunk ennek a fejlődésnek műszaki előfeltételeit vizsgálja, s fényt óhajt deríteni azokra a kétségkívül kezdetleges, a jövendő fejlődés szempontjából azonban nem lebecsülhető munkálatokra, amelyekhez szervesen kapcsolódtak a XIX. század maradandó, a mai Budapest képét megformáló nagyarányú technikai létesítmények. Pestnek az ország központjává való emelkedéséhez elsősorban természeti adottságai szolgáltatták az alaplehetőséget.

5 A természeti adottságok nyújtotta lehetőségek szoros korrelációban állnak a műszaki létesítményekkel. Az adottságok megkövetelik a technikai jellegű munkálatok megindítását, amelyek nélkül a természeti adottságok kihasználása nem képzelhető el. E munkálatok, ebben a kezdeti időszakban természetesen a legelemibb szükségleteknek megfelelően indultak meg és elsősorban a várost körülvevő mocsarak lecsapolásával, a Duna szabályozásával, az országutak és a vásártér rendezésével voltak kapcsolatban. A fenti legfontosabb műszaki munkálatok ismertetése előtt — annak előrebocsátásával, hogy jelen tanulmányunkban nem foglalkozunk a városfalon belül végzett technikai munkálatokkal (utcakövezés, belső csatornázás stb.) — foglalkoznunk kell a pesti határ XVIII. század eleji állapotával, tehát azzal a területtel, amelyen a jelzett műszaki munkálatok végbementek. A század első feléből származó látképek Pest városának a városfalon kívül húzódó területét sivár pusztaságnak ábrázolják, amelyen emberi munka nyoma úgyszólván sehol sem látható.

6 E század első évtizedeiről részletes térképeink nincsenek, s csak későbbi ábrázolások, különböző határleírások és összeírások alapján idézhetjük fel a pesti határ egykori képét.

7 A városfalakon kívül, nagyjából a mai Nagykörút helyén egy hajdani Duna-ág maradványaként kisebb tavak, posványos mocsarak között az észak-déli esésű, egészségtelen kipárolgású Rákos árok húzódott, amely a Margitszigettel szemben tért el a Dunától s oda a mai Boráros tér környékén tért vissza. E holtág széles, alluviális lapályán túl, körülbelül a mai Keleti-pályaudvar vonalával egy irányban, jóval magasabb, 242