Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Tóth András: Pest közterhei és városgazdálkodása a visszafoglalástól a Rákóczi-szabadságharcig = Die öffentlichen Lasten und der städtische Haushalt Pests in der Zeit von der Rückeroberung der Stadt bis zum Freiheitskrieg Rákóczis 213-240
(Ehhez kétségtelenül hozzájárult Pest általában szolidabb pénzügyi gazdálkodása is.) A porciónál sokkal súlyosabbnak mutatkozik Pest esetében a katonaság természetbeni ellátására követelt adó (service) és a beszállásolás terhei (kvártély). A panaszok ezekkel a terhekkel kapcsolatban Pesten is állandóak, 33 azonban hiába kísérelte meg a város a szolgáltatások tételes és szabatos meghatározását, hiába hivatkozott arra, hogy a város az országos katonai felvonulások központjában fekszik, 34 eredményt nem tudott elérni. Pedig — mint ezt az elszórt adatok mutatják — ez az adóteher valóban nem volt jelentéktelen. Nem beszélve arról, hogy a beszállásolás miatt sokszor iparát sem tudta folytatni a túlnyomórészt egy lakószobával rendelkező iparos, hogy a sok katona-feleség jelenléte állandó zavarokat okozott, hogy rendszeressé vált a házilopás és a katonaság egyéb súlyos kihágásai 35 — a kiszámítható anyagi veszteség is tekintélyesnek mondható. Bgy pontos kimutatásból tudjuk, hogy 1698 eleje és 1702. február 14. között a várost a service-szel és kvártéllyal kapcsolatban 6237 Ft 44 kr károsodás érte, amihez 1702. február 14. és október vége között egy igen jelentős, katasztrofálisnak is mondható 3367 forintnyi új összeg járult. 36 Az udvari kamarának 1701 elején kiadott azon enyhítő intézkedése, amely szerint a túlnagy helyőrséget ellátó városok esetében a service-t a porcióból le lehet vonni, formálisan is csupán 1703 végéig volt érvényben, s akkor a régi rendszert léptették életbe. Nincs tudomásunk azonban arról, hogy az 1702-es év jelentős serviceterhét a porcióösszegből levonták volna. 37 A porció, különösen pedig a service- és kvártélyterhek érthetővé teszik, hogy a városok mindent, még az igen súlyos fegyverváltságot is vállalták, csak hogy a rendszertelen katonai terhektől megszabaduljanak. * Hasonlóképpen sok problémát okoztak a kamarai terhek is. Az újszerzeményi terület gazdasági életét berendező 1686. évi utasításnak megfelelően elvileg csupán oly adókat és illetékeket szedtek a felszabadítás után, amelyek a török korszakban is behajtásra kerültek. 38 Bz az elvi álláspont azonban sem a falvakban, sem a városon nem valósult meg, s a kamara gondoskodott róla, hogy igen széles skálájú adórendszert vezessen be. A kamarai terhek négy csoportra oszlottak: 39 1. A ius territorialéval kapcsolatos telekkönyvi adók (föld- és házadó, csőszadó stb.) és illetékek (ingatlanátírás, tulaj donlevelek kiállítása, záloglevelek illetéke, bekebelezési, betáblázási és másolati díjak). 2. A gabona- és szőlőtermésre kivetett terményadók (tized és a hegy vámnak nevezett, állandó összegű borkilenced). 3. A bor-, sör- és húsforgalomra kivetett fogyasztási adó (accisa). 4. A kereskedelmi forgalmat érintő különböző vámtételek (elsősorban a harmincad). 223
