Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Nagy Lajos: Pest város XVII. század végi topográfiájának forrásai = Quellen zur Topographie der Stadt Pest am Ende des 17. Jahrhunderts 161-212

számok (Popularnummer) léptek.

45 II. József korában a Belvárosban 763 telket telekkönyveztek. Ebből azonban csak 585 volt valóban belvárosi telek. A többi egyrészt a városfalon kívül, a mai Iyipót és Ferencváros területén volt, másrészt a városfalhoz kívülről hozzáépült ház. Sajnos, ez a telekkönyv elveszett, rendszerének semmi nyoma nem maradt. Névmutató könyve is csak az utóbbi években került elő,

46 s ha ez teljes mértékben nem is tudja pótolni az elveszett II. József-kori telekkönyvet, a topográfiai munka elvégzéséhez igen nagy segítséget ad. c) Módszer A telekkönyvek adatai csak akkor hasznosíthatók topográfiai célra, ha pontos felvételű térképre vetítjük. A II. József-kori telekkönyvi számok a Balla-térképen szerepelnek. Bnnek a telekkönyvnek ránk maradt névmutatója segítségével ezeket a számokat a birtokos nevek alapján a III. és II. Zaiger számaival azonosítani és pontos térképen ábrázolni tudjuk. S a Zaigerekben visszafelé haladva, az egyes telkek történetét vizsgálva, a méretváltozási adatokat, valamint a telekosztódásokat és az új telkek keletkezését is figyelemmel tudjuk kísérni. Vitatható és kétséges esetekben a Rómer által felhasznált, Kiscelli Múzeumban őrzött térkép adhat segítséget. Ugyanakkor viszont Rómer tévedéseit, amelyeket leginkább a forrásul használt térképről hiányzó számok elhelyezésénél követett el, korrigálni lehet. Ezen a módon számon tartva tehát egyúttal az összes telekosztódásokat, összevonásokat, visszajuthatunk az 1780-as évektől 1696-ig (a II. Zaiger keletkezési évéig), s a II. József-kori 585 belvárosi telket 277-re tudjuk redukálni. A II. Zaiger adatai nem utalnak az egyes telkeken levő házakra, romokra, s a méretadatok segítségével csupán az 1695—96-ban létező (kiosztott és üres) telkeket tudjuk ezeknek segítségével számba venni és térképre rajzolni. Az egyes telkeken levő épületekre és azok állapotára vonatkozólag azonban eléggé részletes és megbízható adatokat kaphatunk az 1696 októberében készített pesti adóösszeírásból.

47 Ebben 230 háztulajdonos szerepel név szerint, s öt kivételével mindegyik háztulajdonosnál pontosan megjelölték a telken álló ház nagyságát és építési módját. Az öt kivétel közül kettőnek biztosan nem volt háza.

48 Voltak olyanok, akiknek két házuk volt, ezek közül hétnek egy telken két háza. Ebben az esetben nyilvánvalóan korábbi telekösszevonásról van szó. Öt polgárnak viszont két háza volt, különböző telkeken. Tehát 1696-ban a lakott pesti telkek száma 233 volt.

49 Ez 44-gyel kevesebb, mint amennyi az ugyanebben az évben készített II. Zaigerben szerepel. A Zaigerbe tehát a még kiosztásra nem került telkeket is felvették.

50 Az 1696. évi összeírás adatainak nagy részét a II. Zaigerben szereplő nevekkel való összehasonlítás révén sikerül helyhez kötni és térképen ábrázolni. Az 1696. évből tehát mind a telekállományra, mind a telkeken levő házakra vonatkozólag biztos képet nyerhetünk. Sokkal nagyobb nehézséget okoz az I. Zaiger adatainak helyhezkötése. Az I. Zaiger méretadatai eléggé bizonytalanok, az öl méretnél 170