Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Kubinyi András: Buda város pecséthasználatának kialakulása = Le développement de l'usage du sceau de la ville de Buda 109-146
jelentőségét mutatja, hogy mig 1244-gyel bezárólag még évente felváltva Bolognában és Párizsban tartották a nagykáptalant, azóta pedig csak néhány jelentős európai nagyvárosban, mint a két régi székhelyen, Kölnben, Montpellierben, Londonban stb. Buda után viszont Milánó, Párizs, Firenze, Toulouse stb. következett. A budai nagykáptalan alkalmával kötött házasságot István ifjabb király Kun Erzsébettel (di Fracheto i. h.) és választották meg a rend ötödik generálisát. Humbertus de Romanist (uo. és de Romanis i. h.). 201 Bp. old. eml. I. köt. 54. 202 Uo. 48-49. 203 „In ipso castro construenda" (uo. 54); 1269-ben pedig „noviter fabricata"-nak nevezi Béla király (uo. 105). 204 1247: ecclesia . . .Növi Montis Budensis (uo. 48); 1248: ecclesia beaté Marie de Novo Monte Budensi (uo. 49); 1252: Capitulum generale futurum in Ungaria apud Budám (Martene— Durand i. m. 1702); 1254: acta capituli generalis in Buda celebrati (uo.); apud Budám Ungariae, in . . . capitula Budensi (domonkos rendi!) (de Fracheto i. m. 337—338); datum post Generale Capitulum Budae célébration (de Romanis i. m. 486) ; 1255: in monte Pestiensi castrum (Bp. okl. eml. I. köt. 54); tributum fori. . .in castro Pestiensi, civis de castro Pestiensi (uo. 56—57); numularii. . .habebunt jurisditionem, quam habnent (!) . . . in Buda (uo. 59; mivel pénzváltásról van szó, nem valószínű, hogy Óbudára vonatkozik); 1250-es évek: de Nova Buda, de Castro Pest, de Veteri Buda, ugyanabban az oklevélben (uo. 72. Támokvölgyi oklevél); 1250-es évek: Budenses jobagion.es populorum regine (uo. 70. Tárnokvölgyi oklevél; itt azonban a „budai" jelző lehet, hogy az egész budai királynéi birtoktestre és nem magára Budára vonatkozik, 1. alább) ; 1258—1264 között: cives de Castro Budensi, cives Budenses, Petrus villicus Budensis (uo. 71. Tárnokvölgyi oklevél) ; 1263: libertatém Budensis civitatis (A pannonhalmi Szt. Benedek rend története. II. köt. Bp. 1903, 325); 1264: Petrus villicus de Castro Pestiensi, et trés cives de eodem castro (Bp. okl. eml. I. köt. 73. Tárnokvölgyi oklevél); 1265: libertatém, qua cives nostri de Novo Monte Pesthiensi gratulantur (uo. 82); Bude, in curia domine regine (Szentpétery I., Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke, I. köt. Bp. 1923, 1446—1447. sz.; mivel a király ekkor már Óbudát Óbudának hívja, az adat nem vonatkozhat Óbudára, 1. alább); 1267: adclicium nostrum Budense, Datum Bude (Bp. okl. eml. I. köt. 95); 1268 körül: cives de castro Budensi, Petrus quondam villicus, in capella nostra, datum ... in castro Budensi (uo. 71 — 72. Dl. 82761. alapján javítva. Mária királynő oklevele, a tárnokvölgyi perben) ; cives de Castro Pestiensi (uo. 74. Tárnokvölgyi oklevél); 1268: rector Castri Budensis et duodecim iurati (uo. 100. A város saját kiadványa !); 1269: de Buda vei in Budám, ecclesia Beate Virginis Marie in Monte Budensi (uo. 105); 1270—77 közt: ecclesia Sancti Johannis e wangeliste fratrum Minorum de Monte Budensi (uo. 119); 1270: in monte Pestiensi {Szentpétery, Krit. jegyz. II/l. 1919. sz. V. István keltezése); 1273: Waltero comiti Budensi, Datum Bude (Bp. okl. eml. I. 131); 1274: clitium regale de Buda (uo. 134); 1275: rectorem Castri Budensis, Datum in Castro Budensi (uo. 145); 1276: ius patronatus ... in plèbe Sancte Marie Budensis, in monte Budensi (uo. 152); edificia Castri Budensis (uo. 158) ; sacerdote ecclesie sancte Marie Magdalene de Buda (Monumenta Romana Èpiscopatus Vesprimiensis. I. köt. Bp. 1896, 292); in porta civitatis Bude (uo. 294); iudex pro domino rege in Buda, plebanus ecclesie sancte Marie de Buda, super montem in Castro Bude (uo. 302); iudicis de Buda (uo. 315); in suburbio castri Bude, (uo. 331). — A királyi, királynéi oklevelek keltezéseiben szereplő egyszerű „Bude" kifejezéseket csak abban az esetben tüntettük fel, ha az oklevél egyéb adatot is tartalmazott. Oklevélkiadók szerint a királyi oklevelek többségükben Budát emlegetik, míg az óbudai káptalan mindig Pesttel kapcsolja őket össze. Az 1260-as évektől az óbudai káptalan kiadványait, és néhány a káptalan javára szóló oklevelet leszámítva, Buda alatt mindig a mai Budát értik. Óbudát — még ha az 1243-as oklevél hitelességét a korai „Óbuda" elnevezés miatt nem fogadnánk el — már az 1250-es években, a tárnokvölgyi perben megkülönböztetik Budától (1. fenn). IV. Béla pedig már 1261-ben a magát budainak nevező káptalant óbudainak hívja {Szentpétery, Kritikai jegyzék. II/l. k. 120. old. 2123. sz.). Királyi oklevelek keltezésében is találunk Óbudát: uo. 1960, 1963, 1967. sz. 138
