Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Kubinyi András: Buda város pecséthasználatának kialakulása = Le développement de l'usage du sceau de la ville de Buda 109-146
152 Szatmár, 1323: Anjoukori Okm. II. köt. 71-72. Kispecséttel volt megerősítve. 153 Buda mindig a később titkos pecsétként használt kisebb pecsétjével erősítette meg ezeket. Lásd a 148. jegyzetben idézett pátenseit. 154 1329. november 14 (három pecsét); Anjoukori Okm. II. köt. 446; 1329. november 18 (hat pecsét); Dl. 49243. 155 Lásd erre vonatkozóan Horváth S. és Varjú E. vitáját: Turul XXIII (1905) 86-87, 139- 142; XXIV (1906) 23. kk. - A vita eredménye - mivel nem ismerték a fehérvári példát — nem kielégítő. 156 Istványi G., A megyei írásbeliség első korszaka. Századok (1937) 543. 157 Anjoukori Okm. IV. köt. 173-174. 158 Mon. Strig. III. köt. 615. 159 Fontes rerum Austriacarum. 11/11. köt. 188—189. 160 Hazai Okmánytár. III. köt. 24—25. — Sopron oklevéladásának kialakulása: Házi i. m. 202. kk. 161 Házi J., Sopron sz. kir. város története. H/6, köt. 1 — 2. 162 pontes rer. Austr. 11/11. köt. 285—286. Ezt is ellátták még a keresztesek pecsétjével is. 163 Pauler Gy., A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. 2. kiad. II. köt. Bp. 1899, 313, 332. 164 Bécsújhely, 1250: Fontes rer. Austr. 11/11. köt. 121-122; 1285: uo. 242243; 1296: uo. 283-284; Tulln, 1273: uo. II/l. köt. 133-134; 1288: uo. 236-237; Bécs, 1289: uo. 11/11. köt. 320; 1297: uo. II/l. köt. 281-282. stb. Brünn, 1247: Codex Dipl. Moraviae. III. köt. 81 (egoval.); 1252: uo. 160-161; Krakkó, 1329: Monumenta Poloniae. III. köt. 212—213; Sandecz: uo. V. köt. 17—18. 165 Pl. Regensburg, 1229: Regensburger Urkundenbuch. I. köt. 22-23; 1244: uo. 32-33; 1248: uo. 35-36. stb. 166 PL Magdeburg, 1244: Urkundenbuch der Stadt Magdeburg. I. köt. Halle 1892, 56-57; 1281: uo. 81-82. stb. 167 Arengával kezdődnek: Bécs, 1270: Fontes rer. Austr. 11/11. köt. 174; Krems, 1271: Urkundenbuch des Landes ob der Fnns. III. köt. Wien 1862, 382— 383 stb. x68 Osztrák területen: Brück pecsétjét 1275-ben (Fontes rer. Austr. 11/11.. köt. 196), Tulln pecsétjét 1280-ban (Niederösterreichisches Urkundenbuch. 1/1. köt. Wien 1891, 143.) stb. 169 Buda fentebb ismertetett prornulgatióját megtaláljuk egy 1294. évi királyi pátensen (Bp. oki. eml. I. köt. 289), szokott corroboratiós formulája is majdnem azonos formában található meg királyi okleveleken (pl. 1297: uo. 314; 1307: Anjoukori Okm. I. köt. 137). 170 A budai promulgatiós formula alországbírói oklevélen: Bp. Oki. eml. 293, 344. — A nádori oklevelek formulái: Nyers L., A nádor bírói és oklevéladó működése a XIV. században. Kecskemét 1934, 47—49. 171 A budai corroboratio budai káptalani (Anjoukori Okm. I. köt. 10—13), felhévízi (uo. 173), és esztergomi keresztes konventi (uo. 269) okleveleken. A példák százait lehetne felsorolni mind a budai, mind pedig egyéb városi oklevelek formuláinak más magyar oklevéladó szervek okleveleivel való rokonságának bebizonyítására, de ez nem tanulmányunk feladata. 172 F. Eckhart, Die glaubwürdigen Orte Ungarns im Mittelalter. Innsbruck 1914 (Sonderabdruck aus den MIÖG, IX. Ergänzungsband), 162. 173 Illés J., A magyar szerződési jog az Árpádok korában. (Magyar jogászegyleti értekezések 194.) Bp. 1901, 100-102. i 74 Buda 1318-tól használt formulája: ,, . . . assumpsit nichilominus eundem . . .suosque heredes secundum usum et consuetudinem nostre civitatis ab antiquo approbatam propriis laboribus et expensis expedire ab omnibus ratione prenotate . . . volentibus molestare." (L- 137. jegyzet) Rokon szövegezésű a budai káptalan 1316. évi (Anjoukori Okm. I. köt. 406) és a felhévízi konvent 1317. évi (uo. 432.) oklevele. 175 PL egy chremsi polgárok által kiadott 1276. évi oklevélen: Fontes rerum Austr. II/l. köt. 181. 136
