Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Kubinyi András: Buda város pecséthasználatának kialakulása = Le développement de l'usage du sceau de la ville de Buda 109-146

19 L. Rêthy, Corpus numrnorum Hungáriáé. (A továbbiakban: CNH.) I. köt. Árpádházi királyok kora. Bp. 1899, 201 — 203. sz. 20 Ny ár y A., A heraldika vezérfonala. Bp. 1886, 78. — Gárdonyi i. m. 115. 21 Roman i. m. 246—247. 22 Esztergom: Sigillum (ül. Secretum) Latinorum Civitatis Strigoniensis. — Székesfehérvár: S. Latinorum Civium Albensium. (Országos Levéltár, Mohács előtti gyűjtemény. A továbbiakban: Dl.) 17267. 23 Bascapè i. m. 71. kk. — L. pl. Verona: Est iusti latrix - urbs hec etlaudis amatrix. Uo. 73. — L. A. Muratorius, De sigillis medii aevi dissertatio (Antiquitates Italicae Medii Aevi.) Mediolani 1740, 125—126. — A leoninusok eredetére: C. Erdmann, Leonitas. Zur mittelalterlichen Lehre von Kursus, Rhytmus und Reim. Corona Quernea. Festgabe Karl Strecker. Stuttgart 1941, 15. kk. 24 A legrégibb Kölné. A felirata: Sancta. Colonia. Dei. Gratia. Romanae. Ecclesiae. Fidelis. Filia. B. Endrulat, Niederrheinische Städtesiegel. Düsseldorf Î882, 32. — A típus igen gyakori. Vö.: Seyler i. m. 302. kk. 25 Franciáknál: Romani, m. 224. — Angoloknál: L. Douët d'Arcq, Archives de l'empire. Collection des sceaux. Paris 1868, III. köt. 10216. sz. (Canterbury), Seyler i. m. 158. kk. — Norvég: uo. 160. — Ausztriában egyedül Tulln városa: K. Lind, Blätter für ältere Sphragistik. Wien 1878, 227. sz. 26 Az angol leoninus köriratú pecsétek majdnem mind érempecsétek. Arles, Marseille és Valence leoninusai is kettőspecséten vagy bullákon találhatók: Roman i. h. 27 Seyler i. m. 114—115. ábra. — Ewald i. m. 33. t., 10—11. kép. 28 Ewald 223. — W. Erben, Rombilder auf kaiserlichen und päpstlichen Siegeln des Mittelalters. (Veröffentlichungen des Historischen Seminars des Universität Graz VII.) Graz—Wien—Leipzig 1931. 29 Első nyomát egy 1326-ból való oklevelén találjuk (Dl. 2350), de már 1295-ben megvolt. A Bp. oki. eml. I. köt. 290—291. old. közölt oklevél eredetije (Veszprémi Püspöki Levéltár. Epp. Decimae Budenses. 5. )— szemben Gárdonyi állításával — meg volt pecsételve. Dr. Horváth Konstantin püspöki levéltáros szíves közlése értelmében (amiért ezúton is hálás köszönetet mondunk) a hátlapon látszik még a kör alakú pecsét nyoma, és mérete megfelel a későbbi titkos pecsétnek. 30 Lásd a tanulmány végét. 31 János király 1538-ban Buda javára kiadott aranybullájában is kifejtette ezt. Eredetije a Fővárosi Levéltárban volt, de onnan elveszett. Másolata: /. Podhradszky, História Diplomatica Urbis Budensis et Pesthiensis. II. köt. 777. (Orsz. Széchényi Könyvtár. Kézirattár.) Külföldi példák is vannak. Pl. : Auriac, Pézenas stb. városokat is castrumnak nevezik a pecséten. Douët d'Arcq i. m. II. köt. 5612, 5663. stb. sz. 32 Nyáry i. h. — Ghyczy P., Buda legrégibb pecsétje. Turul XXX (1912) 34— 35. Igen helyesen versnek tartotta a feliratot, azonban nem látván a pecsét eredetijét, ő is a SNAC olvasást fogadta el, amit Signatra oldott fel. 33 Toldy i. m. 5. 34 Schmoll i. m. 4. 35 Gárdonyi i. m. 117. 36 Királynéi pecséteken is. Kun Erzsébet királyné 1273. évi pecsétjének hátlapján pl. +SVXORIS (Dl. 844). Menyének, Anjou Izabella-Erzsébetnek 1276. évi pecsétje hátlapján: +SEL . . . (Dl. 964). 37 Collections Sigillographiques de MM. Gustave Schlumberger et Adrien Blanchet. Paris 1914, 8. sz. Arles város bulláján a leoninus felirat előtt szintén megtaláljuk a Sigillum rövidítését, amely itt sem tartozik a mondathoz. +.S:VRBS: ARELATENSIS : EST : HOSTIBVS : HOSTIS : ETENSIS. - V. Charvet, Médailles, antiquités, sceaux-matrices. Paris 1883, 1046. sz. 38 Schmoll i. m. 4. 39 Gárdonyi i. m. 117. 40 Georges, Lateinisch-Deutsches Handwörterbuch. 8. kiad. I. köt. Hannover -Leipzig 1913, 1403. 41 L. pi. Cambrai város 1227. évi ellenpecsétjének köriratát: + Clavis Cameracae Civitatis. G. Demay, Inventaire des sceaux de la Flandre. I. köt. Paris 9* 131