Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Kubinyi András: Buda város pecséthasználatának kialakulása = Le développement de l'usage du sceau de la ville de Buda 109-146
zását mutatja, hogy amíg eleinte a corroboratióban sigillum minusnak nevezik, 250 nem sokkal később már egyszerűen sigillum nostrumnak hívják, 251 megkülönböztetve az authentikus nagypecséttől. Tehát a város tulajdonképpeni pecsétjévé a titkos pecsét vált, és mivel csak nagyon ritka esetben váltják ki a felek a privilegiálist, valószínű, hogy jogi érvénye majdnem azonos volt a kettőspecsétével. Bzt igazolja az is, hogy a titkos pecsétes pátenseket minden esetben hártyára írták, tehát örökebb érvényre gondoltak. 252 A pecsétet minden esetben a hátlapra nyomták. Míg a XV. század elején a város csak két pecséttel rendelkezik, az authentikus függőpecséttel és a titkos pecséttel, 253 addig a század közepétől — sajnos időpontját pontosan nem tudjuk megállapítani 254 — két újabb budai pecsét tűnik fel. A vágásos pajzsos-tornyos pecsét titkos pecsétté válása szükségessé tette újabb pecsét elkészítését a kevésbé jelentős ügyek számára. A két új pecsét közül a nagyobbik, a 3,6 cm-es pecsét nagyságában majdnem teljesen megegyezik a titkos pecséttel, ábrázolása pedig háromtornyos, nyitott kapus vár (22. kép). Oklevelekben később ezt nevezik sigillum minusnak. 255 Néha a titkos pecséttel azonos formák között használják, 256 máskor azonban csak egyszerűbb formában, papír oklevélre nyomják, és a várost is civitas Budensisnek nevezik. 257 Gyakran német nyelvű oklevelet is pecsételnek vele. 258 A másik, S. Bude feliratú, szintén háromtornyú várat ábrázoló pecsétet úgy látszik csak missilisekre használták. Átmérője 2,3—2,4 cm. A XV. század közepétől tűnik fel. 259 A két kisebb pecsét között mindenben nem tudunk különbséget tenni, hiszen mindkettőt használják missiliseken, sőt a két újabb pecsét elkészülte után is találunk titkos pecséttel lezárt missiliseket. 260 Valószínű, hogy ez a három pecsét a budai városi kancellária három különálló osztályát jelölte, de ezt még további kutatásoknak kell tisztáznia. A négy különböző budai pecsét a város címerének alakulására is érdekes fényt vet. Eredetileg a háromtornyú vár és a vágásos pajzs egyaránt a város címere volt; közülük az utóbbinak volt nagyobb jelentősége. Már említettük, hogy a titkos pecsét átvette a nagypecsét ábrázolásainak elemeit és azokat egybeolvasztotta, így jött létre annak elég furcsa címermegoldása. Mivel a város leggyakrabban használt pecsétjének ez volt az ábrázolása, véleményünk szerint ezt tartották a város hivatalos címerének. A háromtornyú vár, amely az ország legtöbb városának címere volt, azonban nem tűnt el. A XIII. század első felére utaló, friesachi típusú dénárokra hasonlító régi budai pecsét ábrázolása azonban nem elégítette ki a későbbi korok művészeti érzéseit, tehát a várat másként kellett ábrázolni. Az ábrázolás megváltozása a XIV. században következhetett be, mert az Anjou-kori budai városi veretű pénzeken a várábrázolásban elég következetlenség látható. Csak egy dénáron egyezik meg a vár képe a budai nagypecséten láthatóval 261 (23. kép), a többi egészen más. 262 A XV. századi kispecsét várábrázolásának ősét már megtaláljuk a XIV. századi pénzek közt 263 (24. kép). Ez a kép azonban már nem annyira egyéni, mint a nagypecsét váráé. Prága szintén XV. századi pecsétjén pl. a vár teljesen azonos a budai kispecsét várával 264 (25. kép). Ennek 9 Tanulmányok Budapest múltjából 129
