Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Kubinyi András: Buda város pecséthasználatának kialakulása = Le développement de l'usage du sceau de la ville de Buda 109-146
hiszen a régi kápolnaszervezet abban az időben már kiveszőben volt. A Kammerhof is megelőzhette a királyi palota építését, hiszen miután IV. Béla felépítette a palotát, nem lett volna értelme külön királynéi lakhely létesítésének. Ügy gondoljuk tehát, hogy a budai Várhegy már a tatárjárás előtt királynéi birtok volt, ahol egy királynéi kúria, amelyre 1265-ből konkrét adatunk van és egy kápolna állott. A körülöttük kialakuló települést hívták Budaújhegynek vagy Űjbudának. A pestiek feltelepítésével ez a terület is beolvadt a pesti újvárba. Városplébániai célból át kellett építeni a kis kápolnát, amíg a kúria továbbra is megmaradt egy századon át a királynék birtokában, 225 mint ahogy a királynék az első időszakban is komoly befolyást gyakoroltak a város életére. Az első években még nem mosódott el a két település közti különbség, amit a tárnokvölgyi oklevél is igazol: külön említik a pestvári és budaújfalusi lakosokat. Az új városra a király kiterjesztette a pesti aranybulla hatályát, hozzácsatolták a régi Pestet s a környező királyi és királynéi birtokok egy részét is (Tárnokvölgy). Rendezték a kereskedelmi, 226 ipari 227 és egyházi 228 viszonyokat. A várost a pesti privilégium értelmében a választott villicus kormányozta esküdtjeivel. 229 Ez volt a helyzet a 60-as évek elejéig, amikor nyíltan kitört az ellenségeskedés IV. Béla és fia, István között. A belső háború szükségképpen emelte a budai vár stratégiai jelentőségét. A vár élére katonai parancsnokot helyezett, aki, mivel a palota és a város közös védelmi egység volt, a város feletti joghatóságot is elnyerte. Az új tisztviselő, akit (talán lombard hatásra) rektornak hívtak 230 egyszemélyben volt katonai parancsnok, a királyi vár várnagya és a város bírája. 231 A választott villicust tehát egy kinevezett rektor váltja fel, aki a polgárok felé mint judex pro domino rege in Buda szerepel. 232 A változás 1264 végén, vagy 1265 elején következett be. 1264. szeptember 11-én még Péter villicus a város feje. 233 Rektori címet viselő utóda, Preussel más néven Preuscilinus Henrik ekkor még csak barsi ispán. 1265 márciusában azonban, amikor Henrik elesik az isaszegi csatában, már budai rektor címen szerepel. 23 * Előkelő osztrák lovag volt, aki tevékeny szerepet játszott Ausztria történetében a Babenbergek kihalta körüli zavarok idején. 235 Később IV, Béla szolgálatába lépett. V. István halálos ellensége volt, és Mária királyné bizalmasa. 236 István a győztes isaszegi csata után elfoglalta Budát, anyját elűzte, később azonban a vár visszakerült a király birtokába. 237 Az új rektor, Walter királyi kamaraispán és komáromi ispán, budai polgár volt. 238 Waltertől maradt ránk Buda első fennmaradt oklevele, 1268-ból: egy ítélet a pesti hajóscéh és az óbudai káptalan ügyében. 239 Ez azt mutatja, hogy Pest akkor még teljesen alá volt vetve Budának. A 70-es években azonban a Pesten maradt lakosság újra szervezkedik, és a város bizonyos autonómiát kap. 240 Üjra van bírójuk, aki azonban csak a XV. században függetlenedik Budától. 241 Buda pecsétjét — miként említettük — a század első felére keltezzük, mégis egyes stílusjegyek arra mutatnak, hogy a typariumot a 70-es évek végén vésték. Láttuk, hogy a század közepén a pesti polgárok feltelepednek a budai Várhegyre, magukkal viszik kiváltságlevelüket és a 127
