Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Kubinyi András: Buda város pecséthasználatának kialakulása = Le développement de l'usage du sceau de la ville de Buda 109-146
volt. 209 Valószínű tehát, hogy a budai német lakosság egy része legalábbis Pestről származott, ezért nekik a középkor végéig Buda az igazi, míg Pest csak a régi Pest. Pest aranybulláját ők vitték át magukkal, és hogy a város vezetésében ők vitték a vezető szerepet, Buda hivatalos elnevezése is igazolja. A pesti polgároknak az újbudai hegyre költöztetésével együtt járt a település nevének pesti újhegyre való változtatása. Az áttelepítésnek nyilván honvédelmi célja volt, a király máshol is a várba telepítette a városi lakosokat. 210 Budát ezért nevezik castrumnak, városkapuját már 1255-ben emlegetik. 211 A Várhegy azonban a telepítéskor nem volt lakatlan. Mint ahogy arra már Gerevich László rámutatott, 212 az 1247—48-ban emlegetett budaújhegyi Mária-egyház, az 1255-ben építendőnek mondott Máriatemplom elődje, valószínűleg annak helyén állott, amit még az ott talált — igaz hogy másodlagosan elhelyezett — román kövek is bizonyítanak. A Várhegy lakott voltát bizonyítja egy, az 50-es évekből származó oklevél is. A tárnokvölgyi per első fázisában megkülönböztetik ugyanabban az oklevélben az óbudai, pestvári és a „de nova Buda"-i lakosokat. 213 Pest vár ekkor már azonos a budai várral, ahogy arra Salamon is rámutatott. 214 A tárnokvölgyi perből egyéb adatokat is nyerünk e terület történetére. Az ügy mindkét fázisában a felperességet a berki nemesek viselik, és a per tárgya egy földdarab, amely a berkiek szerint az ő Deszka nevű birtokuk, míg az alperesek a tárnokvölgyi birtok részének tartják. 215 A per első, még az 50-es években lezajlott szakaszában alperesként még a királyné tárnoki népei szerepelnek, akiket a bíróság előtt a királyné népeinek budai jobbágyai, azaz tisztjei, köztük egy száznagy és egy bilotus képviselnek. 216 Az ügy második fázisában már nem hallunk a királynéi népekről, az alperesek az egyes oklevelekben pestvárinak is nevezett budavári polgárok. 217 A második szakaszban kiadott oklevelek már a 60-as évekből származnak, azonban csak egyet tudunk pontosan meghatározni, amely 1264. szeptember 11-én kelt. 218 A polgárok élén ekkor még villicusuk, Péter áll, akit egy későbbi oklevél már volt villicusnak nevez. 219 A legmeglepőbb a tárnokvölgyi perben a joghatóság kérdése. Hol a király, hol a királyné intézkedik, és a bírák is egyszer a király, másszor a királyné megbízásából járnak el. 220 A per első szakaszában ez érthető, hiszen az alperesek a királyné jurisdictiója alá tartoztak. Sokkal bonyolultabb a helyzet a második szakaszban. A budaiak egyszer azt állítják, hogy a királytól, másszor, hogy a királynétól kapták a birtokot. 221 A budai várból keltező Mária királyné a feleket a királynéi kápolnában leteendő esküre utasítja, 222 ami arra mutat, hogy valami jurisdictiója maradt ezen a területen. Úgy látszik tehát, hogy itt a Duna jobb partján volt egy nagyobb királynéi birtoktest, amit még a régi módszerekkel — száznagy, bilotus és jobbágyok — kormányoztak. Ide tartozott Tárnokvölgy is, valószínűleg a királynéi tárnokok földje. Talán a budai Várheg}^ is ehhez a birtoktesthez tartozott, hiszen Jankovich Miklósnak sikerült valószínűsíteni, hogy az ún. budai Kammerhof királynéi kúria volt. 223 Ugyancsak Jankovich mutatott rá a Mária-egyház királyi kápolna eredetére. 224 I$z is arra mutat, hogy létezése megelőzte a tatárjárást, 126
