Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Kubinyi András: Buda város pecséthasználatának kialakulása = Le développement de l'usage du sceau de la ville de Buda 109-146
A budai városi szervezet kezdetei A budai kettőspecsét ősformájának eredetét az előbbiekben II. András uralkodása végére, vagy IV. Béla uralkodása elejére helyeztük. A köztudat valóban mindig is IV. Bélát tartotta Buda alapítójának, csak az volt vitás, hogy az alapítás mikor következett be. János király kancelláriája úgy látszik a Pest javára kiadott 1244. évi aranybullával ellátott kiváltságlevelet tartotta alapító oklevélnek, és ennek bizonyítására még a nyulakszigeti apácák javára kiadott 1255. évi oklevelet is felhasználta. 198 Ez a bizonyítás kétségkívül nem állja meg a helyét, a kiváltságlevél Pest javára szólt. Az is igaz azonban, hogy az egész középkoron keresztül, először pedig 1276-ban Buda város használta az aranybullát. 199 Mindez valószínűvé teszi, hogy a város 1244 és 1276 közt alakult ki. Azonban 1254-ben már áll Buda városa, hiszen a Domonkos-rend itt tartja egyetemes nagykáptalanát. 200 1255-ben IV. Béla úgy emlékezik meg Budáról, Jiogy „in monte Pestiensi castrum quoddam exstrui fecimus, refertum multitudine hominum numerosa". 201 Ebből tehát nyilvánvaló, hogy IV. Béla király az alapító, és az alapítás megelőzte az oklevél kiállításának idejét. Vannak azonban adatok, amelyekből úgy tűnik, hogy a város korábban létesült volna: 1247—48-ban emlegetik már a budaújhegyi Mária-egyházat. 202 Ezek az adatok azonban ellentmondásban állanak az 1255. évi oklevéllel, amely a templomot még építendőnek mondja. 203 A város nevének alakulása esetleg választ ad Buda történetének első, homályos korszakára. 204 Összeállítva az 1244 és 1276 között valóban Budára vonatkozó adatokat, kiderül, hogy a várost a lehető legkülönbözőképpen nevezték. Novus Mons Budensis, Mons Pestiensis, Castrum Pestiense vagy Pest, Castrum Budense, Novus Mons Pesthiensis, Mons Budensis és Buda. Már későbbi a Castrum növi montis Pestiensis és a civitas Budensis. 205 Tehát a város nevét részben a régi Budából, részben a régi Pestből származtatták. Az 1250-es évektől Buda elnevezés alatt mindig a mai Budát értik. A Buda elnevezés kezdettől fogva többségben van, a királyi oklevelek keltezéseiben mindig Budát tüntetik fel, kivéve V. István egy oklevelét. Ez arra látszik mutatni, hogy Buda a terület igazi neve. IV. Béla 1269. évi okleveléből kiderül, hogy egyaránt Buda a banai egyház, a Margit-kápolna, Kovácsi, Szt. Jakab egyháza (a későbbi Szentjakabfalva) és végül a budai hegyi Mária-egyház. 206 Felhévizet is gyakran nevezik az oklevelek Budának. 207 Valószínűnek vehetjük tehát, hogy Óbudától kiindulva le egészen a budai Várhegyig az egész területet Budának hívták, amely valószínűleg eredetileg Óbuda tartozéka volt. így meg tudjuk magyarázni a Buda elnevezést, míg a Pest név még mindig nem világos. Miért szerepel Buda pecsétjén a Pest castrum név, illetve a Novum castrum Pestiense felirat, és miért nevezi magát a város az egész középkoron át castrum növi montis Pestiensisnek? Továbbá: hogyan jutott hozzá a pesti aranybullához, és miért hívják németül a Pestet jelentő Ofennak? Ez a német elnevezés a kérdés megoldásának kulcsa. Az egész középkoron át német oklevelekben Buda Ofen, és Pest Altofen. 208 Tudjuk, hogy Pest már a tatárjárás előtt gazdag német város 125
