Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Kubinyi András: Buda város pecséthasználatának kialakulása = Le développement de l'usage du sceau de la ville de Buda 109-146
marad hátra. Honnan ered a budai pecsét, ábrázolásának hazai eredetére mutató megállapításainkat alátámasztják-e egyéb adatok. Meg kell magyaráznunk továbbá azt az ellentmondást, amely a pecsét ősformájának a század első feléből való származása és a jelen példány 1276 utáni vésésének ténye között fennáll, végül rá kell még mutatnunk a pecsét használatának további alakulására. A magyar városi oklevéladás kezdetei A budai pecsét eredetére több feltevés kínálkozik. A kettőspecsét használatát vehették külföldről, Nyugat-Európából, de hazai hatást is tételezhetünk fel. A leoninus felirat szintén Nyugat-Európára, de ezen kívül Olaszországra is utal. A várábrázolást ugyan valószínűleg hazai példáról vették át, de a kérdés megnyugtató eldöntését más módszerrel is meg kell kísérelnünk. A pecséthasználat az oklevéladás függvénye, meg kell tehát vizsgálnunk a Buda városi oklevéladást. Elsősorban formai vizsgálatra gondolunk, az oklevélformulák alakulására. A feudalizmus erőivel szembehelyezkedő és szabadságukért küzdő városi polgárok Európa-szerte a XII. század közepe táján autonómiát kezdenek elnyerni. Nyugat-Európában és Itáliában megalakulnak a kommunák, a feudális városúr ellen harcoló polgárok szervezetei, amelyek többé-kevésbé elnyerik a városi közigazgatás és bíráskodás funkcióit. 106 Ez a fejlődés egyes területeken a fejedelem támogatását is élvezi, másutt, mint Itáliában épp az uralkodó elleni harc megnyilvánulása. A kommunák elterjedésének korszaka egybeesik az oklevél elleni reakció korának megszűnésével, a pecsétes oklevél meghonosodásával. 107 Nem csoda tehát, hogy nem sokkal a kommunák létrejötte után az első városi pecsétes oklevelek is megjelennek. 1148-ban említik már Róma pecsétjét, és egy évvel később már német területen is feltűnik az első városi pecsét, Kölné. A XII. század második feléből egyre több város pecsétjét ismerjük, és a XIII. század elején már általánossá vállik a pecséthasználat. 108 A pecsét a tulajdonos akaratának legszemélyesebb kifejezője, igy nem csoda, hogy a földesúri kötöttségektől részben vagy egészben szabadult város autonómiájának egyik jelképévé épp ez vált. A pecsétek ábrázolásai, feliratai egyaránt utalnak erre az autonómiára. 109 Autonómiájának elvesztésével pecsétjüket is elvesztették. 110 A városállammá vált olasz kommunák államközi kapcsolataiban éppúgy a város pecsétjével ellátott oklevél érvényesült, mint a német vagy francia város rendi jogainak gyakorlásánál. Városi vagy más szövetségekbe való belépését, valami állami vagy egyéb szerződéshez vagy határozathoz való hozzájárulását pecsétjének felfüggesztésével fejezte ki a középkor városa. Ténykedését mint jogi személy, pecsétjével hitelesítette. A középkor városa tehát bármely saját ügyében saját pecsétjével ellátott oklevelet állított ki. 111 Mivel általános európai jogszokás volt, hogy saját ügyben a saját pecsétes oklevél hiteles, 112 nem is vonták soha kétségbe ilyen ügyekben a városi oklevél hitelességét. Korán kialakult azonban a városi hatóságoknak mások magán118
