Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Fügedi Erik: Középkori magyar városprivilégiumok = Ungarische Stadtprivilegen im Mittelalter 17-107
azt állítják, hogy „privilegiata instrumenta regum felicis recordationis predecessorum vestrorum et vestra confirmatione super eo habeamus", hogy birtokügyekben az elévülés ideje hét esztendő és hogy az örökös nélküli polgároknak joguk van végrendeletet alkotni. A király rendelete, hogy ítéletüket változtassák meg „contra libertatém nostram extitisset". Itt tehát világos, hogy a libertás értelme kiváltság, mégpedig a néhai királyok által adományozott és Nagy Lajos által megerősített privilégiumban foglalt kiváltság. — A hivatkozott 1373. évi oklevélben (Zichy Okit. III. 504) a királynő azt állítja, hogy „sorores de consuetudine regni et libertate ipsius civitatis non debeat esse expertes bonorum paternorum et fraternorum". A fogalmazás az ország szokásjogát es a város kiváltságát állítja szembe egymással, a libertás tehát itt sem jelenthet véleményünk szerint mást, mint kiváltságot. 302 AO. VII. 645; 1359: a patakiak szerint ,,iuxta nostram libertatém privilegialem ab antico approbatam". 303 pRT n_ 325. A nagyobb ügyekben is csak a kirótt bírság kétharmadát kapja a pannonhalmi monostor, de az ítélkezés ezekben az ügyekben is a bíró joga. 304 Mon. Strig. I. 520. 306 Fejér, CD VHI/3. 716. 306 AO VII. 403. 807 A kassai városjog kodifikációjának első nyoma az 1404-ből való statútum: Krones i. h. 308 A korponai jog használatára vonatkozó adatokat P. Krizko állította össze [Stredoveké súdnictvo a krupinská pravda. Sbornik Musealnej Slovenskej Spoloínosti II (1897) 3. kk.]. Hibét Krizko is csak feltételesen, a kiváltságlevél alapján számítja Korpona filial közé (uo. 25). Németlipcséről pedig nincs szó. 309 Uo. 25. 310 P. Florek, Turciansky Sväty Martín v stredoveku. H. n. 1941, 67—77. Megjegyzendő, hogy Turócszentmárton a XV. században valóban korponai jogot használt. 811 Az oklevél bevezetése szerint a kőszegiek azt kérték, hogy „easdem libertates sub quibus ipsam civitatem olim Herricus banus et Joannes palatínus filius suus construxerunt et fundaverunt sive statuerunt concedere et nostro privilegio.. . confirmare dignaremur", s a király ezt „prout ex litteris Nicolai filii Gregorii nepotis dicti Joannis palatini collegimus" teszi. 312 ifj. Szentpétery i. m. 8. 313 . Boreczky E., A királyi tárnokmester hivatala. Kny. a Magyar JogászÚjság 1905. évfolyamából. Bp. 1905, 59. 814 ifj. Szentpétery i. m. 8. 315 V. Chaloupecky, Kniha Zilinská. Prameny Uc. Spol. Safarikovy 5. Bratislava 1934, XXVII—XXXII. old. 316 Uo. XXVI. old. 317 Uo. XXXIII. old. 95. jegyz. — Fejér, CD XI. 522. 318 Uo. 319 Fejér, CD XI. 528. — Chaloupeckf utóbb i. m. XXVI. o. 65. jegyz. — A királynő elrendeli, hogy a zsolnaiak „in casibus et causis ambiguis et suspectis de cetero cives de Corpona requirere et ad eos habere recursumdebeant et teneantur". 320 OL. Filmtár. Révay es. lt. Blatnica. III. 2. 321 Kaindl i. m. 322 1405: 12. te. „cives illarum civitatum, quibus aliarum civitatum constituimus libertates, si de iudicatu et sententia iudicum et iurator um suorum noluerint contentari, ad ülam civitatem cuius libertate funguntur aut ad magistrum tavernicorum nostrorum valeant appellare". 828 Chaloupeckf utóbb i. m. XXX. old. térképe. •— Fügedi E., „Németjogú" falvak telepítése a szlovák és német nyelvterületen. Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században. Szerk. Székely Gy. Bp. 1953, 236. kk. — Kubinyi A., Tállya város levéltára. Levélt ári Közlemények. 26. köt. (1955) 80. kk. 324 Hajnik, A magyar bírósági. . . 276. 325 Uo. 282. 326 Váczy P., Immunitás és íurisdictio. A bécsi Magyar Történeti Intézet 102
