Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

dezéseket is gyártott, de az 1860-as évek elejére megszűnt. A malomiparral szoros összefüggésben létrejött Dobbs és Zogelmann-féle gépkészítő üzem is — mint tudjuk — 1854-ben csődbe került. Az 1850-es évek elején tűnt fel a pest-budai gőzgép- és malomberendezés-gyártásban Russwurm Henrik György, aki Werther Frigyes 6 járatú malmának és a hozzátartozó gőzgépnek gyártását irányította. Budai műhelyében készítette el a Blum-féle malom első berendezését és szállított malmokat egyes vidéki városokba, közöttük egy 8 járatú malomberendezést Nagykőrösre. Mindezt pedig egészen rövid idő alatt vitte véghez, mert az 1854-ben létesült műhelye 1856-ban már meg is szűnt. A tönkrement Russwurm a nagyváradi I,ederer-féle malomban helyezkedett el.

119 Malomberendezések és gőzgépek gyártására rendezte be 1848-ban Hoffmann József (J. B.) is üzemét a terézvárosi Fűzfa utcában. Hoffmann magyar származású rézműves volt, aki vándoréveit Franciaország, Anglia és Észak-Amerika üzemeiben töltötte el. 1852-ben 8 lóerős gőzgéppel és 15—40 munkással, 1854-ben 12 lóerős gőzgéppel és 30 munkással dolgozott. Gőzgépek és malomberendezések mellett préseket, szivatytyúkat, hídmérleget, mezőgazdasági eszközöket és tűzoltó fecskendőket gyártott. Műhelyéről utolsó adataink 1863-ból valók, akkor azonban már nem volt gőzgépe, az egyszerű kézműves műhelyek sorába sülylyedt.

120 Ugyancsak malomberendezéseket és gőzgépeket is készített 1851 óta Wittwindisch Bernát Váci út 26. sz. alatti üzeme. A csak 10—12 munkással dolgozó műhelyben 1853-ban egy 18 lóerős gőzgép és egy 6 járatú malom készült. További működéséről annyit tudunk, hogy mezőgazdasági eszközöket gyártott. 1861-ben kávéház-bérlettel kezdett foglalkozni és ettől kezdve gépgyártói tevékenységéről nincsenek adataink. 121 Az előbbiekben már ismertetett Knutzen H. G. gépműhelye 1867-ig állt fenn. Az 1860-as évek elején a napi sajtóban és másutt megjelent hirdetései szerint továbbra is vállalkozott gőzgépek és malomberendezések gyártására, bár ekkor az üzem különféle viszontagságokon ment át. Alapítója meghalt, majd a vezetést átvevő idősebb fia is. 1863-tól a fiatalabb fiú, Knutzen Frigyes vezette a műhelyt, amelyet 1863-tól a Király utcából —- otthagyva gőzgépét — a Váci út 26. sz. alá helyezett át. A 60-as évek elején műhelyében számos gőzkazán készült. 122 A fenti adatok alapján kétségtelenül megállapítható, hogy a pesti gőzgépgyártás, amely az 1850-es évek elején a helyi szükséglet jelentős részét ellátta, az 1850-es évek második felétől ezt a szerepét fokozatosan elveszítette. Minthogy azonban az 1852 utáni évek pesti gőzgépgyártásának méreteit feltáró megbízható adatok mindeddig nem kerültek elő — így többek között nem ismerjük a gőzgépek gyártóinak megállapítására is kiterjedő 1863. évi gőzgépstatisztika felvételi adatait sem —, a kérdés tisztázásához további kutatások szükségesek. Az eddig előkerült adatok alapján feltehető, hogy a Pesten és vidéken 1863-ig üzembe helyezett kisebb méretű gőzgépeknek egy jelentős része, körülbelül 25—30 db, 23* 355