Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

5. az 1860-ban alakult Berger L,ajos gőzmalma a Vízivárosban, a Fő utca 9. sz. alatt. 6. az 1862-ben alakult Haggenmacher Károly malma a Lipótvárosban, körülbelül a Szent István körútnak a Pannónia utca és a Hegedűs Gyula utca közötti részén. A Budára való telepedés okai között az olcsóbb telekárak mellett fontos szerepe volt a jobb közlekedési lehetőségnek, amely a helyi szállítás könnyebbségében, főleg pedig a dunai szállítás kihasználásában mutatkozott. Buda utcái lényegesen jobb állapotban voltak, mint pl. Pesten a Hengermalom környéke, ahol még 1859-ben is télvíz idején vagy esőzés után az utak kocsik számára járhatatlanokká váltak úgy, hogy sem a Duna-partot, sem a közelben levő vasútállomást megközelíteni nem lehetett.

42 De — amint erről már volt szó — a pesti Duna-parton az 50-es években körülményes és költséges volt a terményszállító hajók kikötése és kirakása is. Bzzel szemben a budai malmok, amelyek mind a Duna-part közelében voltak, a malom mögötti területet használták kikötőként, s a terményt, szenet s lisztet a legrövidebb úton szállították be, illetőleg szállították el a malomból. Barber fiai — amint ezt a budai tanács határozata tanúsítja — 1854-ben a malom mögött levő 36 öl széles Duna-partot rakodópart céljára kizárólagos használatra kapták, a vontatási járat (Treppelweg) fenntartásának kötelezettsége mellett. A malom szén- és gabonaszállítmányait hozó hajók közvetlenül a malom mögött rakodtak, s később — mivel alacsony vízállás mellett a hajók nem tudták a partot megközelíteni — a kizárólagos parthasználatot az alsó folyás irányában 20 öllel meghosszabbították.

43 — Werther Frigyes hasonló igényének teljesítése elől a budai tanács — amelynek tagjai között több céhes molnár volt — eleinte elzárkózott, mert a malom mögötti partrészt a hajómalmok használták. Erélyes fellépésére azonban 1855-ben számára is engedélyezték a malom mögötti parton 20 öl partrésznek kizárólagos használatát.

44 Feltehető, hogy a másik két malom is hasonló helyzetbe került, vagy legalábbis nem volt akadálya a malom mögötti partrész kikötőként való használatának. A budai telephely előnyét — ebben a korszakban — bizonyítja az is, hogy bár Blum János 1855-ben Szevera Károly pékmesterrel együtt Pestre kérte és kapta meg a gőzmalom felállítására az engedélyt (L,andesbefugniss), a malmot mégis Budán létesítette, s amikor 1857-ben az engedély Budára való átírását kérte, ezt azzal indokolta, hogy ,,az ismert állapotok miatt" kénytelen volt a malmot Budán elhelyezni.

45 A közlekedés és a szállítás terén Budán fennálló, a pestinél előnyösebb helyzet mellett a munkásellátás viszonyai is kedvezőbbek voltak, mint Pesten. Korszakunkban a nagyipar pest-budai központja Óbudán volt, ahol a XVIII. században keletkezett Goldberger gyár és a XIX. század harmincas éveiben alakult Óbudai Hajógyár a gyáripari munká341