Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Sándor Vilmos: A budapesti malomipar kialakulása, 1839-1880 = Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests, 1839-1880 315-422

kedelmi malma. Nem volt szerves folytatása, vagy továbbfejlődött formája semmilyen addig Magyarországon létezett malomtípusnak, sem a falusi, sem a céhes malomipar folytatását nem jelentette,

13 — műszaki alapjai nem hazánkban alakultak ki, hanem a Nyugat-Európában már előrehaladott ipari forradalom szülötte volt. Keletkezésében — a reformmozgalom és az önálló nemzetgazdaság megteremtésére irányuló törekvések légkörében — a hazai, elsősorban helyi szükségletek mellett közvetlenül is fontos szerepet töltöttek be Anglia és más nyugat-európai országok ipari forradalmának eredményei. Széchenyi, amikor a I^ánchíd tervei ügyében Angliában tárgyalt, felfigyelt a malomipar ottani gépesítésére. Felismerve ennek jelentőségét a hazai gazdasági fejlődés számára, s különösen a hazai mezőgazdaság érdekét szem előtt tartva, 1832. okt. 19-én feljegyezte naplójába egy Birminghamban általa megtekintett gőzmalom műszaki adatait.

14 A harmincas évek második felében pedig a Pesten felállítandó gőzmalom terveinek előkészítése céljából alaposan és rendszeresen tájékozódott külföldön. Bbben az időben — a Széchenyi által beszerzett adatokból is ez tűnik ki — bár Angliában, mégpedig Londonban már 1786-ban sikerrel helyezték üzembe az első gőzmalmot, amelynek Watt által szerkesztett gőzgépe egyenletes fordulatszámával már lehetővé tette a tartós üzemet, a gőzmalmok fejlődése az európai kontinensen még kezdeti színvonalon állt, a gőzerő használata a malomiparba még alig hatolt be. Németországban például az 1830-as évek közepéig összesen öt kisebb méretű gőzmalom keletkezett, annak ellenére, hogy egyes német kormányok kezdeményezőén léptek fel a gőzmalmok meghonosítása érdekében. Többek között a bajor kormány 1828-ban 3000 forint jutalmat tűzött ki annak, aki két éven belül olyan, legalább háromjáratú malmot helyez üzembe, mint amilyenek Angliában és Észak-Amerikában már hosszabb idő óta sikerrel működnek. A kitűzött díjra csak három évvel később, 1831-ben akadt egyetlen pályázó, Speeth nevű nürnbergi mechanikus, aki a díjat el is nyerte. 1829-ben az osztrák kormány is hasonló pályázatot hirdetett, de nem akadt senki, aki a 200 arany jutalomra pályázott volna.

15 Ott, ahol lassacskán mégis áttértek a gőzgép használatára, a malmok hagyományos munkagépe : a kőjárat s ezzel együtt a hagyományos őrlési technológia is lényegében fennmaradt, a gőzgép a régi manufaktúra termeléssel párosult, bár a teljesítőképesség fokozódott. Az ipari forradalom döntően csak a hajtóerőt ragadta meg, de a munkagép rendszerét változatlanul hagyta. Angliában és Észak-Amerikában számos javítást és újítást vezettek be a malomiparban, de a kőjárat maradt továbbra is az őrlés munkagépe. Az amerikai malom például nem jelentett új őrlési eljárást, hanem a gőzerő alkalmazása által nyújtott lehetőségek kihasználásának legjobb technikai megoldását, amely lényegében a kőjárat és a gőzgép közötti közlőmű modernizálásában, az erőátviteli szerkezet fa alkatrészeinek vasszerkezetre való kicserélésében, a gőzerő gazdaságos felhasználásában és új munkagépek alkalmazásában nyil319