Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Tóth András: Pest város lakosságának küzdelme az önkormányzatért, 1686-1705 = Kampf der Einwohnerschaft von Pest um die Selbstverwaltung, 1686-1705 103-138

szerű eredményeiket megismételjük. Arra szándékozunk kísérletet tenni, hogy részben a már ismert, részben újonnan feltárt adatok felhasználásával az időrendi-szervezeti adatokon túlmenően társadalmi összefüggé seket tárjunk fel. Az első állandó jellegű pesti bíró, Herold Siegfrid gyógyszerész, kezdetben a kamarai igazgatóság embere volt. Kinevezésekor a város szervezeti, igazgatási és közjogi viszonyai még teljesen tisztázatlanok voltak ; a kamarai igazgatóság természetesen csak saját emberében bízhatott meg. Első bíróságának a város további fejlődése szempontjából legjelentősebb eredménye az volt, hogy a két város, Buda és Pest 1689. augusztus 22-én ötéves adómentességet kapott. Az adómentesség a portióra, terménytizedre és a telekkönyvi díjakra vonatkozott. A kamarai igazgatóság és általában a kamarai kormányzat az elsődleges gazdasági cél mellett politikai eredményre is törekedett : a bírói szék állandósítása után ezzel a kedvezménnyel akarta helyzetét a városban megszilárdítani.

25 Egyébként Herold 1692. március 31-ig tartó bíráskodását a város igazgatási és szervezeti kereteinek kiépítése jellemzi. Ez alatt az idő alatt alakult ki a tanács ügyköre és eljárásmódja. A jelek szerint e területen nem lehetett Heroldnak könnyű dolga ; erre mutat a tanácsülési jegyzőkönyv kezdetben rendszertelen vezetése, amit nem lehet csupán a pestisjárvánnyal magyarázni. Viszont eredményes működését jelzi, hogy a lemondását követő tisztújító közgyűlés az új bíró, Eschenbrugger Fülöp megválasztása után egy városi szabályrendeletet fogadott el (,,Ordtnung"), mely az élelmiszerárak szabályozásával, a mértékellenőrzés módjával, napszámbérek megállapításával és köztisztasági kérdésekkel foglalkozott. Valószínű, hogy a szabályrendelet kidolgozásában még a korábbi bírónak volt döntő szerepe. Herold bíráskodásának utolsó korszakától kezdve a tanácsülési jegyzőkönyv vezetése is rendszeressé vált.

26 A tanácsi ügymenet és a városigazgatás alapkérdéseinek szabályozása természetesen nem az egyedüli jellemzője Herold hároméves bíráskodásának. Belső, gazdasági fejlődés nyomai is kimutathatók. Nem kis mértékben mozdította elő ezt a folyamatot a város vásárainak fejlődése. Az 1688-ban engedélyezett hetivásár után a város jelentős gazdasági eredményt ért el : 1690-ben országos vásárok tartására nyert engedélyt s ezzel jog szerint is kiaknázhatta kedvező gazdaságföldrajzi fekvésének előnyeit. A vásárengedélyezés kérdésével — mivel azt az eddigi irodalom félreérthető módon tárgyalta — részletesebben kell foglalkoznunk, A bécsi kereskedők már 1686-ban kísérletet tettek arra, hogy a felszabadított területeket saját gazdasági érdekkörükbe vonják s kereskedelmüknek e területen privilegizált helyzetet biztosítanak. Ez irányú javaslatuk megtárgyalására a kamara bizottságot küldött ki, melynek elnöke Aychpichl kamarai tanácsos volt. A bizottság —- kamarai szokás szerint — évekig tartotta magánál a javaslatot, míg végül 1689 végén megszületett egy tervezet a pesti vásárok megtartása ügyében. Ezt a 111