Tanulmányok Budapest Múltjából 13. (1959)

Nagy Lajos: Rácok Budán és Pesten, 1686-1703 = Racy v Bude i v Peste, 1686-1703 57-101

kereskedők és iparosok igen nagy százaléka foglalkozott föld- és szőlőműveléssel is, és ebben az időben a kereskedőknél és iparosoknál sokkal nagyobb számban telepedtek le Pesten magyar és rác parasztok, akik vagy a saját földjeiken és szőlőikben dolgoztak, vagy napszámosként a pesti polgárok földjeit művelték. Ők kezdték el 1698-ban Kőbányán is a szőlők telepítését.

205 A betelepülők nagy részének azonban már ház sem jutott, bár a házak száma 1696-tól 1702-ig 230-ról 342-re emelkedett.

206 1702-ben 34 ház nélküli lakót (incola) vettek fel polgárnak, s ezeknek nagy része (20) rác volt, foglalkozása pedig paraszt, napszámos. Ezeken kívül igen nagy számban éltek Pesten nem polgár lakók is, ezeket azonban az összeírásokban nem tüntették fel. Neveikkel — magyarok és rácok — egyre-másra találkozunk a tanacsülési jegyzőkönyvekben. Ezek számára akart a városi tanács 1699-ben Pesten külvárost alapítani, azonban ez a terv a kamarai administratio akadékoskodásai miatt meghiúsult.

207 Mindezeket figyelembe véve hihetővé válik a városi tanácsnak az az 1701-ből való megjegyzése, hogy Pest városa : ,,in mehristen theil mit ungarischen und razischen . . . bewohnt ist."

208 Pest városának ilyen irányú fejlődését azonban megakasztotta a Rákóczi-szabadságharc kitörése. A kuruc párti magyarok nagy része elköltözött a városból, az itt maradt németeknek és rácoknak az ostromlott' s közben állandóan pusztuló város kevés életlehetőséget adott. A pesti rácok számára pedig a Pest városának 1703-ban adott

209 és 1705-ben életbe lépett privilégium a budai rácokéval azonos helyzetet teremtett. A városi életbe való teljes jogú beilleszkedésnek az 1690-es évek első felében számukra megcsillantott lehetősége 1703-ban szertefoszlott. Ők elvesztették azt, amiért a budaiak évekig sikertelenül harcoltak. JEGYZETEK 1 Fekete Lajos, Budapest a törökkorban. Bp. 1944, 129. 2 Fekete i. m. 164, 169. Az adatokat a bácsi pravoszláv püspökség naptárából közli (Kalendar szrpszke pravoszlavne eparchije Bácska za god. 1942. 39.). — Dusán J. Popovic, Szrbi u Budimu od 1690 do 1740. Beograd 1952, 13. 1628-ban Budának „bogohranimi grad" (Isten által védett város) elnevezése is püspöki székhelyre utal. 3 Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660—1664. Ford. Karácson Imre. Bp. 1904, 245. — Pesten is volt görögkeleti pap a török idők alatt, mert Rác János pesti szabó szülei — mint egy 1700-ból való tanúvallomásból tudjuk — ,,in Pest noch bey türkens Zeitten dem alten Glauben nach ritus graeciae öffentlich getrauet worden". Pesti Lt. Correspondenzbuch (továbbiakban CB) I. 136. 4 Fekete i. m. 155 — Rácok alatt az itt élő délszlávokat értjük. 5 A Tabán nevére vonatkozólag, Fekete i. m. 94—95.: a törökök az ott elhelyezkedő cserzőműhelyékről Debágháne-nak, Tabakháne-nak (cserző-telepnek) nevezték. A törökök közt élő balkáni szlávok ezt a nevet Tabahan-nak, később a magyarok Tabánnak mondták. 91